2015. január 11., vasárnap

ANK-visszaszámlálás – B csoport

Jövő héten szombaton kezdődik az Afrikai Nemzetek Kupája. Az A csoport beharangozójaután következzék a B csoporté, amelyben a három évvel ezelőtti meglepetésgyőztesZambia, a 2004-ben aranyérmes Tunézia, a legutóbb sikeresen bemutatkozó miniállam, a Zöld-foki Köztársaság, valamint az épphogy kvalifikáló Kongói DK méri majd össze a tudását.






Zambia
Becenév: Chipolopolo (Rézgolyócskák/-lövedékek)
Legjobb eredmények: kupagyőztes (2012), második helyezett (1974, 1994)

Szövetségi kapitány: Honour Janza
2012-ben még Hervé Renard vezetésével nyerte meg az ANK-t Zambia. A francia sikeredzőt egy évvel később honfitársa és állandó fegyverhordozója, Patrice Beaumelle követte a kispadon, amikor azonban Renard-t tavaly július utolsó napján kinevezték Elefántcsontpart szövetségi kapitányának, Beaumelle azonnal benyújtotta lemondását a zambiai szövetségnek, hogy az Elefántoknál is Renard segítője lehessen. Augusztusban pedig a Zambiai Labdarúgó Szövetség elnöke, bizonyos Kalusha Bwalya már ki is nevezte az új kapitányt Honour Janza személyében. A Chipolopolót 2008 óta nem irányította hazai szakember. Janza komoly szakvezetői tapasztalattal nem rendelkezik, de 2012-ben ő is tagja volt Renard aranyérmes stábjának. Kapitányi kinevezése előtt a szövetség technikai igazgatójaként dolgozott.

Út a tornára
A selejtezőben könnyűnek tűnő csoportba került a csapat, hiszen Mozambik és Niger nem képvisel túl nagy játékerőt, a Zöld-foki Köztársaság pedig bár legutóbb (története során először) kijutott a tornára, szintén nem mondható, hogy erősebb lenne Zambiánál. Mindezek ellenére az első három meccs után mindössze két pontot és egy lőtt gólt mondhatott magáénak az együttes, amelynek élén azonban így is maradhatott a kapitány, aki változtatásokat hajtott végre a csapaton: a selejtező második felében egyszer sem léptek pályára a korábban meghatározó Katongo-testvérek. Ezért, vagy sem, mindenesetre az eredmények immár jöttek: zsinórban három győzelemmel (melyek során gólt sem kapott a csapat) sikerült megszerezni a második helyet a Zöld-foki Köztársaság mögött.

A csapatA zambiai válogatott egyik legfőbb erőssége, hogy igazán jó, megbízható kapussal rendelkezik Kennedy Mweene személyében. A védelemben a Kínában légióskodóStoppila Sunzu a legrutinosabb, ő lőtte be az utolsó tizenegyest a 2012-es döntő büntetőpárbajában. A selejtezők során minden mérkőzésen pályára lépett Emmanuel Mbola (Hapoel Ra’anana) is alapembernek számít. A rutinos játékosok közül Davies Nkausu (Bloemfontein Celtic) egyszer sem játszott a selejtezőben, a keretben viszont most ott van, ellentétben a csak egyetlen selejtezőt kihagyó Henry Nyambéval. A középpályán a védekezésért elsősorban Nathan Sinkala, a Mazembétől a Grashoppersbe kölcsönadott játékos felelős; bár még csak nemrég múlt 24, már a 2012-es sikernek is részese volt. A frissen kinevezett csapatkapitány, Rainford Kalaba (Mazembe) szervezheti a támadójátékot, és az összeszokott középpályán bevethető még a 23 éves, de szintén ANK-győztes, Oroszországban légióskodó Chisamba Lungu is. A csatársorba egyáltalán nem kapott behívót a 2012-es torna legjobbjának választott Christopher Katongo és a szintén rutinos Collins Mbesuma. A kezdőben így a Southamptonban mellőzött, 2012-ben társgólkirály Emmanuel Mayuka tűnhet fel a Mozambik elleni sorsdöntő selejtezőn győztes gólt szerző Given Singuluma (Mazembe) mellett.

Esélyek
A csoportból való továbbjutásra a papírforma alapján három csapat pályázik. Zambia mellett szól az összeszokottság, és az, hogy az alapemberek többsége már ismeri a sikerhez vezető utat. Ha pedig sikerül megszerezni az első két hely valamelyikét, a legjobb nyolc között szintén legyőzhető ellenfél érkezhet, hiszen az A csoport sem túl erős… Az éremszerzésre azért nincs sok esélye Zambiának.

Akire érdemes figyelni: Kennedy Mweene
A 30 éves kapus stabilitást ad csapatának, és már a 2012-es tornán is bizonyította tudását: őt választották meg a legjobb kapusnak. A dél-afrikai Mamelodi Sundowns hálóőre ráadásul igazi tizenegyes-specialista nemcsak a védések, hanem a lövések terén is. Három éve a döntő tizenegyespárbajában Kolo Touré lövését fogta meg, a saját kísérletét pedig gólra váltotta. A 2013-as ANK-n Nigéria ellen még a rendes játékidőben eredményes volt tizenegyesből, a 2014 őszi selejtezősorozatban pedig védett is büntetőt (sorsdöntő helyzetben, Mozambik ellen), és értékesített is egyet. Ha hozza szokásos, megbízható formáját, messzire vezetheti a csapatot.




Tunézia
Becenév: Karthágói sasok
Legjobb eredmények: győztes (2004), második helyezett (1965, 1996)

Szövetségi kapitány: Georges Leekens
2013 óta a belga szakvezető a negyedik, aki a tunéziai válogatottat irányítja. Ő korábban hazája nemzeti tizenegyét már vezette két ciklusban is, ám különösebb siker nélkül: az 1998-as világbajnokságon csapata mindhárom meccsén döntetlent játszva esett ki, a 2012-es Európa-bajnokságra pedig ki sem tudta juttatni a belgákat (harmadikak lettek a csoportban Németország és Törökország mögött). Egyelőre úgy tűnik, Tunéziában sikeresebb lehet…

Út a tornára
… a selejtezők legalábbis nem okoztak különösebb gondot játékosainak, pedig az övék volt talán a legkeményebb csoport Szenegállal és Egyiptommal (valamint Botswanával). Utóbbi csapat ellen nyitották a sorozatot a Karthágói sasok, mégpedig egy kínszenvedve elért győzelemmel. A vendég botswanaiak egészen a 74. percig vezettek, ám végül Khazri és Chikhaoui (tizenegyesből) is betalált. Ez olyan lendületet adott a tunéziaiaknak, hogy négy nap múlva győzni tudtak Kairóban, majd a szintén két sikerrel kezdő Szenegál otthonából is elhoztak egy pontot. Ezt követően Szenegált egy 90. perces góllal sikerült két vállra fektetni, amivel tulajdonképpen eldőlt, hogy Tunézia zsinórban 12. alkalommal is ott lehet az ANK-n, mégpedig – Egyiptom ismételt legyőzésének köszönhetően – selejtezős csoportgyőztesként.

A csapat
A tunéziai válogatott keretében az előző tornához hasonlóan ismét 11 otthon játszó és 12 légiós játékos kapott helyet. A kapusposzton biztos jelöltnek számít Aymen Mathlouthi(Étoile du Sahel), aki a legelsőt leszámítva az összes selejtezőt végigvédte. Előtte szerephez juthat a skót Rangersben szereplő, ám a selejtezők vége felé mellőzött Bilel Mohsni. Biztosabb a helye az előző tornán is jó teljesítményt nyújtó Aymen Abdennournak (Monaco), illetve az Astra Giurgiuban, Romániában szereplő Syam Ben Youssefnek. A középpályás védekezésben a rutinos Hocine Raguedre (Esperance de Tunis) vár főszerep, míg a támadójáték szervezése elsősorban Yassine Chikhaoui(Zürich) feladata. A támadóalakulat lehetséges tagjai közül a rutinos Issam Jemaa és a Bundesligában szereplő Sami Allagui nem kapott behívót, és a technikás Youssef Msakni(Lekhwiya, Katar) sem számít alapembernek a válogatottban az utóbbi időben. A csatársorban így talán az 1991-es születésű Fakhreddine Ben Youssef (Metz) szerepelhet, aki az egyiptomi meccsen a győztes gólt szerezte.

Esélyek
Mint azt már megszokhattuk, Tunézia valószínűleg ezúttal is elsősorban a védekezésre koncentrál majd. A selejtezőkben többször is 5 védővel állt fel a csapat, amely mindössze 2 gólt kapott a 6 meccs során – igaz, csak hatot szerzett. Ha a hátsó alakzat ezúttal is állja majd a sarat, és a támadók közül valaki képes lesz megvillanni az ANK-meccseken, továbbjuthatnak a csoportból a Karthágói sasok, és még a negyeddöntőben is lehet esélyük.

Akire érdemes figyelni: Yassine Chikhaoui
A defenzív szellemben játszó csapatban kulcsszerep várhat a 28 éves játékosra, aki a támadó középpálya vagy a csatársor közepén és szélén is tud játszani - neki kell akár a semmiből is helyzeteket teremtenie. Chikhaoui már 19 évesen az Étoile du Sahel csapatkapitánya volt, ma pedig már a válogatottban is ő tölti be ezt a tisztséget. Tunéziai klubjával előbb kétszer ezüstérmes lett az Afrikai Bajnokok Ligájában, majd 2007-ben meg is nyerte a sorozatot. Ezt követően igazolt a játékos Zürichbe, ahol Amine Chermiti révén tunéziai csapattársa is van.







Zöld-foki Köztársaság
Becenév: Kék cápák
Legjobb eredmény: negyeddöntő (2013)

Szövetségi kapitány: Rui Águas
A ’80-as évek egyik legjobb portugál csatára irányítja 2014 augusztusa óta a Zöld-foki Köztársaság válogatottját. Águas hazájában három évet játszott a Benficában, kettőt a Portóban, majd újabb négyet a Benficában. A portugál ligában összesen 100-nál is több gólt szerzett, és a válogatottban is elért tízet. Nem túl sok edzői tapasztalatát portugál kiscsapatoknál szerezte.

Út a tornára
Legutóbb története során először kijutott a tornára az együttes, sőt, óriási meglepetésre még csoportjából is továbblépett. Ennek ellenére, mivel mégiscsak egy félmilliós miniállamról van szó, nem jelentett volna óriási szenzációt, ha a 2015-ös torna selejtezőin elbuknak – de nem így történt! Az első fordulóban Nigerben aratott győzelem után egy igazán szép eredményt elérve Zambiában is nyerni tudott a csapat, amely ezzel már a 2. fordulóban nagy lépést tett a kijutás felé. Ezt követően becsúszott egy vereség Mozambik ellen, ám a visszavágón négy nappal később már összejött a győzelem, ahogyan aztán Niger ellen is – így az utolsó forduló eredményétől függetlenül csoportgyőztesként jutott tovább a csapat, amely aztán zárásként kikapott Zambiában.

A csapat
A 23 fős keretből senki sem otthon keresi a kenyerét: a többség nyugat-európai kiscsapatokban játszik, a tartalék balhátvéd, Stopira pedig a Videotonban. A kaputVozinha (Progresso, Angola) őrzi majd valószínűleg. A védelem oszlopa Fernando Varela, aki a Steaua Bukarestben szerepel. A középpályán Babanco (Estoril) és Semedo(Olhanense) szűri meg az ellenfelek támadásait, elöl pedig a két igazán jegyzett klubban, a Sporting Lisszabonban, illetve a Lilleben szereplő játékosnak, Héldonnak és Ryan Mendesnek kell valamit alkotnia. A selejtezőben többször is pályára lépő, sőt, Zambia ellen gólt szerző Zé Luis, aki korábban szintén szerepelt a Videotonban, nincs ott a keretben.

Esélyek
Noha a zöld-fokiak az utóbbi években bebizonyították, hogy nagy dolgokra képesek, tőlük aligha várja el bárki is a továbbjutást. Ennek ellenére benne van a pakliban, hogy odaérnek az első két hely valamelyikére, hiszen a selejtező során megverték például Zambiát, egyik mostani csoportellenfelüket…

Akire érdemes figyelni: Ryan Mendes
Az ördöngösen cselező játékos 2008-ban, 18 évesen költözött szülőföldjéről Franciaországba. A Le Havre együttese igazolta le, végül négy évet töltött a csapatnál, hogy aztán lecsapjon rá a Lille. Jelenlegi klubjával a tavalyi szezonban bronzérmet nyert a francia bajnokságban. Mendes az idei évadban már alapembernek számít, miután klubja megvált Salomon Kaloutól. Az augusztusi négy BL-selejtezőn így gólt is szerzett, és gólpasszt is adott, az ANK-selejtezőben pedig ő döntötte el a Zambia elleni meccset.






Kongói DK... de nem Demokratikus Koalíció
Becenév: Leopárdok
Legjobb eredmények: győztes (1968, 1974), bronzérmes (1998)

Szövetségi kapitány: Florent Ibengé
A Kongói Demokratikus Köztársaság (az egykori Kongó-Kinshasa, illetve Zaire) válogatottja Zambia mellett a másik csapat a csoportban, amelynek hazai kapitánya van. Ibengé játékospályafutása során, a ’80-as-’90-es években védőként szerepelt francia kiscsapatokban. Ezután egy alsóbb osztályú francia egyesületet edzett 3 évig, majd hazája válogatottjánál lett előbb segédedző, majd szövetségi kapitány. Némi kínai kitérő után 2014 augusztusában tért vissza a válogatott élére.

Út a tornára
A Kongói DK brutálisan erős selejtezőcsoportba került. Elefántcsontpart vagy Kamerun megelőzése aligha merülhetett fel reális célként, a csapat azonban így is kihozta a maximumot a sorozatból, hiszen legjobb csoportharmadikként sikerült kivívnia a részvételi jogot. Kamerun ellen oda-vissza kikapott a csapat, Sierra Leonét viszont oda-vissza két góllal megverte. Az Elefántok ellen októberben hazai pályán nem sok hiányzott egy bravúros pontszerzéshez (1-2), négy nappal később, idegenben viszont ennél több is összejött. Az abidjani visszavágón tulajdonképpen végig a házigazdák futottak az eredmény után. 0-1 és 1-3 után is összejött nekik az egyenlítés, Jeremy Bokila második góljára azonban már nem tudtak válaszolni (3-4). A Kongói DK így összességében 9 pontot szerzett, más csoportharmadikok csak 8-ig jutottak.

A csapat
Páratlan módon az ország két klubja is bejutott 2014-ben az Afrikai Bajnokok Ligája elődöntőjébe; a válogatott keretébe a döntőt vívó AS Vita Club négy, a Mazembe három játékost ad. A kapuban a nemsokára 39. születésnapját ünneplő Robert Kidiaba(Mazembe) helye megkérdőjelezhetetlen. A védelemben stabil embernek számít Issama Mpeko (Kabuscorp, Angola), Cédric Mongongu (Evian) és Jean Kasusula (Mazembe), ők szinte mind végig a pályán voltak az összes selejtezőn. A csapat erőssége lehet a belső középpályán az egyaránt európai rutinnal felvértezett Youssouf Mulumbu (West Bromwich Albion) és Cédric Makiadi (Werder Bremen) kettőse. Elöl egyetlen igazi sztár van Dieumerci Mbokani (Dinamo Kiev) személyében, őt azonban a selejtezők során egy meccsre sem nevezték be. A csapat házi gólkirálya a kvalifikáció során a Terek Groznijban futballozó Jeremy Bokila lett.

Esélyek
Nagy eredmény, hogy a Kongói DK ki tudott jutni az ANK-ra. Ha az elefántcsontparti meccsen nyújtott játékukat többször is képesek megismételni, összeszokottságuk révén szerezhetnek néhány pontot, de a továbbjutásra sok esélyük nincs.

Akire érdemes figyelni: Robert Kidiaba
Egészen rendkívüli figura. Amellett, hogy a negyvenhez közeledve is magas szinten képes védeni, nem véletlenül híresült el gólöröméről sem. Az ülve ugrálós, másokat is megihlető mutatvány kapcsán még a FIFA-magazin is készített vele egy videoriportot, amiből megtudhatjuk többek között azt is, hogy anno azért állt be életében először a kapuba, mert a csapatuk igazi kapusa egy meccs idején éppen dolgozott. Az extrém hajviseletű Kidiaba 2002 óta egész pályafutását a Mazembénél tölti. A csapattal két ízben is megnyerte az Afrikai Bajnokok Ligáját, és 2010-ben a klubvilágbajnokságon is bejutott a döntőbe, ahol az Internazionalétól szenvedtek vereséget a kongóiak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése