Afrikai VB-történet II.

Rohamosan közeleg a brazíliai labdarúgó világbajnokság, így itt az ideje, hogy az afrikai futballal foglalkozó blog is lassan ráhangolódjon a nagy eseményre. A három részesre tervezett beharangozó első két darabja a kontinens eddigi vb-szereplésével foglalkozik majd, míg az utolsóban az idei tornára kijutott válogatottak felkészülésével és esélyeivel.

Ahogy az afrikai labdarúgás VB-történetével foglalkozó első bejegyzésben már láthattuk, a kontinens 1934-ben induló világbajnoki szereplései során kezdetben egy szinte folyamatos fejlődési ütem figyelhető meg, leginkább az 1970-es első pontszerzéstől, az 1978-as első győzelmen, az 1982-es remeklésen, és az 1986-os első nyolcaddöntőn át egészen Kamerun 1990-es negyeddöntőjéig. Ezen a határon azonban azóta sem sikerült továbblépni, az 1994-ben meggyőző játékkal rajtoló Nigéria elbukott már a tizenhat között, így az egyenes ívű fejlődés megakadt. Noha 1986 óta minden egyes tornán továbbjut egy afrikai csapat a csoportjából, a negyeddöntőig összesen csak háromszor sikerült eljutni, onnan az elődöntőbe pedig egysezr sem, az igazi nagy áttörés pedig a legutóbbi, "hazai" rendezésű VB-n is elmaradt. Nézzük azonban most át részletesebben, mi történt a mezőny 1998-as 32 csapatosra bővítése óta, vagyis azokon a világbajnokságokon, melyeken már 5 csapat kvalifikálhatta magát a fekete kontinensről.

Afrikai VB-történet I.

Rohamosan közeleg a brazíliai labdarúgó világbajnokság, így itt az ideje, hogy az afrikai futballal foglalkozó blog is lassan ráhangolódjon a nagy eseményre. A három részesre tervezett beharangozó első két darabja a kontinens eddigi vb-szereplésével foglalkozik majd, míg az utolsóban az idei tornára kijutott válogatottak felkészülésével és esélyeivel.

A (főként angol) sportmédiumok "kifinomult" cinizmusának közkedvelt céltáblája Pelé azon kijelentése, mely szerint egy afrikai csapat 2000 előtt labdarúgó világbajnokságot nyer. Ha azonban számításba vesszük, hogy mindezt a "fekete gyöngyszem" 1977-ben (!) nyilatkozta, amikor afrikai csapat még győzelmet sem szerzett a VB-ken és végigtekintjük, mi történt azóta a fekete kontinens futballjában, akkor ez már nem is illeszthető annyira "kínos" jóslatainak sorába. A felnőtt szinten való nagy áttörés ugyan 2010-ben is elmaradt, sőt, a csalódást keltő dél-afrikai rendezésű torna hosszú időkre visszamenőleg a leggyengébb szereplést hozta a FIFA által számon tartott interkontinentális mérkőzéseken való szereplést illetően, mely meghatározza a konföderációk erősorrendjét és koefficiensét. Ráadásul Ghána Uruguay elleni drámai búcsúja azt is jelentette, hogy továbbra sem sikerült még a négy közé kerülés egyetlen afrikai válogatottnak sem. A fejlődés azonban Pelé kijelentése óta elvitathatatlan, hiszen az első döntetlen, majd az első győzelem után 1986-ban a csoportkörből való továbbjutás sem lehetetlen többé, sőt azóta minden tornán továbbjut legalább egy a fekete kontinensről érkező gárda a csoportjából. De nézzük is át részletesebben, milyen utat tett meg a labdarúgó világbajnokságokon az afrikai labdarúgás, mégpedig az első részben a mezőny 32 csapatosra bővítése előtti időszakban.

Teljes az afrikai kupasorozatok csoportkörének mezőnye

A Bajnokok Ligája selejtezőinek befejezte után, az ott az utolsó körben elhullott csapatok részvételével lejátszották a második számú kontinentális kupasorozat, a Szövetségi Kupa rájátszását is, vagyis kialakult mindkét vetélkedés csoportkörének mezőnye. Sőt, április 29-én már a kvartettek sorsolását is megtartották, mely során a BL A-csoportja került a Kongói Demokratikus Köztársaság két képviselője, míg a B-csoportba négy észak-afrikai egyesület, köztük a két tunéziai favorittal. A Szövetségi Kupa rájátszásának nyolc párosításából hatban a BL-selejtezőből korábban ide pottyant gárda jutott tovább, így ha hatalmas nehézségek árán, drámai körülmények között is, de az elmúlt két BL-t megnyerő kairói Al Ahly, a tavaly még BL-elődöntős kameruni Coton Sport és a tavaly BL-csoportkörös elefántcsontparti Séwé Sport és a kongói AC Léopards is, így a mezőny igencsak rangos lesz, nyugodtan nevezhetjük a Szövetségi Kupát a közvetlen elit mögötti csapatok versengésének (szemben mondjuk az Európa Ligával). A kellemetlenebb meglepetések között említhetjük, hogy Marokkó (Difaâ El Jadida), Angola (Petro Atletico), Ghána (Medeama) és Nigéria (Bayelsa United) utolsó csapatai is elvéreztek a selejtezőkben, és a remek kezdés után mind a bajnokságban, mind a kupasorozatban drasztikusan visszaeső dél-afrikai bajnok Kaizer Chiefs sem lesz végül sem a BL, sem a Szövetségi Kupa csoportkörének tagja.