Élet Eto’o és Drogba után

Az afrikai futball két legnagyobb sztárja ezen a tornán már nem lesz ott – ennek ellenére a 2015-ös Afrikai Nemzetek Kupája (ANK) is érdekesnek ígérkezik, hiszen a fekete kontinensen mindig történnek rendkívüli dolgok. Most például néhány hónappal a kezdőrúgás előtt fosztották meg Marokkót a rendezés jogától, míg a címvédő nigériai válogatott már a selejtezők során elvérzett. Nézzük, mi is fog történni pontosan január 17. és február 8. között

A csoport

Egyenlítői-Guineát egy játékos jogosulatlan szerepeltetése miatt már az előselejtezőben kizárták. Így viszont, hogy ők ugrottak be rendezőnek, nemcsak automatikusan résztvevői a tornának, hanem az első kalapból várhatták a sorsolást, és nem is kerültek túl nehéz négyesbe: akár még a továbbjutást is megcélozhatják! A nyitómeccsen azzal a Kongóval találkozik a rendező, amely – Dél-Afrikával közösen – Nigéria vesztét okozta a selejtezőben. Alacsony színvonalú mérkőzésen a kongóiak 1:0-ra győznek. Néhány órával később az Aubameyang vezette gaboni csapat a legnagyobb szátr góljával vezetést szerez a két éve döntő játszó Burkina Faso ellen, de végül 2:1-re kikap.

A második játéknapon Egyenlítői-Guinea Burkina Fasót fogadja, és sima vereséget szenved. Alain Traoré és Jonathan Pitroipa megállíthatatlanok, 0:3 a vége. Gabon ellen Kongó beveti a korábban az Újpestben és a Kecskemétben is megforduló Litsingit, de ez sem elég, Aubameyang győzelemre vezeti csapatát (1:0), így még Burkina Faso továbbjutása sem biztos az utolsó kör előtt. Ott aztán már biztossá válik: a kongóiak majdnem egy órán keresztül állják a sarat, ám végül vereséget szenvednek. Közben Gabon szerez egy pontot Egyenlítői-Guinea ellen, és ezzel befut a második helyre.

B csoport

Ez a csoport még kiegyenlítettebbnek tűnik, egyik csapat sem emelkedik ki. A három évvel ezelőtt ugyanitt (illetve végül Gabonban) Afrikai Nemzetek Kupáját nyerő, legutóbb viszont három döntetlennel már a csoportban elbukó Zambia a Kongói Demokratikus Köztársaság ellen kezd. Három év alatt jelentősen kicserélődött a csapat, és más az edző is, így csak egy döntetlenre futja Zambiának az ANK-ra utolsóként becsusszanó rivális ellen. Tunézia nagyobb nevű és jobb csapatokból érkező játékosokkal rendelkezik, mint a Zöld-foki szigetek, mégsem tudja döntésre vinni a dolgot a második meccsen – talán nekik is kéne Platini és Ballack nevű játékosokat szerezniük.

A Zambia-Tunézia mérkőzés inkább taktikai küzdelmet hoz, mint izgalmas játékot, ám Msakni végül eldönti a meccset az észak-afrikaiak javára. A másik mérkőzésen a miniállam lakói meglepetést szereznek: a Zöld-foki szigetek legyőzi a Kongói DK-t! Az utolsó forduló előtt még bármelyik csapat továbbjuthat, és bármelyik kieshet. A kongóiak két klubja is bejutott az idei Afrikai Bajnokok Ligája elődöntőjébe, válogatott-szinten viszont nem olyan sikeresek: Tunézia lehoz ellenük egy döntetlent, és továbbmegy. Zambia számára csak a győzelem jelenthet továbbjutást az utolsó meccsen, ám hiába támadnak, nem akar összejönni a gól. Egészen a 92. percig: akkor a csereként beküldött, rutinos Christopher Katongo betalál, és továbblövi csapatát. Legutóbb a zöld-fokiak egy utolsó perces góllal jutottak tovább a csoportból, most egy ilyennel esnek ki.

C csoport

Ezt kiáltják ki halálcsoportnak: a vb-n jól teljesítő Algéria, az évek óta tornagyőzelemre is esélyes Ghána, valamint a szintén nem veszélytelen Dél-Afrika és Szenegál került ebbe a négyesbe. Az Avram Grant irányította Ghána Szenegál ellen kezd, amely, úgy tűnik, a minőségi csatárok mellett ezúttal védekezésre is alkalmas csapatot tud kiállítani. Ghána megszenved, de végül behúzza a 3 pontot. Algéria idegenlégiósokra épülő kerete talán a legerősebb az egész mezőnyben – Dél-Afrika ezzel szemben túlnyomórészt otthon játszókat vet be. Kapusát, Senzo Meyiwát viszont tragikus módon már soha többé; őt októberben a házába betörő rablók lelőtték. Algéria végig kontrollálja a meccset, és bár csak 1:0-ra nyer, igazából esélyt sem ad Dél-Afrikának.

Mongomóban játszák a nagy rangadót: Ghána Algériával csap össze. Jó színvonalú mérkőzés ez, amelyen Brahimi révén az észak-afrikaiak jutnak vezetéshez. A második félidőben rákapcsol Ghána, André Ayew előbb egyenlít, majd kihagy egy tizenegyest, végül pedig Algéria megszerzi a győztes gólt. Ezzel pedig tovább is jut, mivel Szenegál és Dél-Afrika 2:2-es döntetlenre végez egy olyan találkozón, amelyen egyik fél sem erőlteti túlságosan a védekezést. Az utolsó játéknapon Szenegál nekiugrik a tartalékos Algériának, hiszen Alain Giresse csapatának mindenképpen győznie kell. Előnybe is kerülnek, ám aztán Algéria fokozatosan erősít, és cseréi révén végül ki is tud egyenlíteni. Sőt, a 90. percben Feghouli még a győztes gólt is megszerzi, Algéria tehát 100%-os teljesítménnyel nyeri csoportját. Ghánának így elég a döntetlen is; ezt el is érik a támadásban erőtlen Dél-Afrika ellen (0:0), így a Fekete Csillagoké a második hely.

D csoport

Ez a csoport is keménynek ígérkezik: a két, legnagyobb sztárját immár nélkülöző sztárcsapat, Elefántcsontpart és Kamerun mellett a legutóbbi két tornán bronzérmet szerző Mali is versenyben lehet a továbbjutó helyekért. Az elefántok Guineával kezdenek. Mindenki tudja, hogy a kötelező győzelmeket a legnehezebb megszerezni, de arra azért senki nem számít, hogy Guinea pontot szerez ezen a mérkőzésen. Pedig ez történik: Yaya Touré első félidő közepi góljára Ibrahima Traoré perceken belül válaszol, aztán pedig már mit sem ér az óriási fölény: bombameglepetésre Elefántcsontpart már az első meccsén pontokat veszít. Volker Finke irányításával Kamerun fiatal csapattal jelenik meg az ANK-n, nagy nevű játékosok egész sorát otthon hagyva. De ez a taktika már a selejtezőben is bevált, és Mali ellen is elég egy szoros győzelemhez.

Így Elefántcsontpartnak is le kéne győznie Malit, ám nekik ez nem sikerül: a 0:0-s döntetlen után már saját szurkolóik is kifütyülik a csapatot. Hervé Renard játékosai mindkét meccsükön nagy labdabirtoklási fölényben játszanak, ám kevés helyzetet dolgoznak ki, és azokat is kihagyják. Hogy lesz így ebből továbbjutás? Kamerun esélyt sem ad Guineának, a 4:1-es mérkőzésen megszületik a torna első mesterhármasa Aboubakar jóvoltából, aki Choupo-Motinggal nagyszerű párost alkot a kameruni támadósorban. Az utolsó körben a már továbbjutott kameruni csapat nem tartalékol, legjobbjaival áll ki Elefántcsontpart ellen; nyilván nem szomorkodnának, ha egy nagy esélyest már a csoportban ki tudnának ejteni. Gervinho második helyzetét ezúttal már gólra váltja, ám a második félidőben Choupo-Moting kiegyenlít. Közben a másik meccsen 0:0 az állás, a végeredmény pedig 1:1 lesz – ez azt jelenti, hogy Elefántcsontpart egy újabb döntetlennel is továbbmenne. De nem születik több döntetlen: Bony a 80. percben bebiztosítja Elefántcsontpart továbbjutását, amely ezen a mérkőzésen már jobban teljesített, mint az előző kettőn. Renard mester nyilatkozatában hangsúlyozza: nem a tornák elején kell a legjobban játszani…

Negyeddöntő

Burkina Faso és Zambia legutóbb már a csoportkörben összefutott, akkor egy rettenetes talajú pályán játszott meccsen nem esett gól. Most viszont esik: a zambiaiak sem tudják tartani Alain Traorét, aki előbb bevág egy szabadrúgást, majd egy társával is gólt rúgat, 2:0 a vége.

Kamerun és Ghána akár döntőt is játszhatna egymás ellen, ám most a legjobb négy közé is csak egyikük fog bejutni. Avram Grant csapata biztonsági játékra rendezkedik be, és meg is tudják állítani Choupo-Motingot és Aboubakart – igaz, az ellenfél kapujára teljesen veszélytelenek. 90 percig nem esik gól, a hosszabbítás első félidejében azonban a csereként beálló Wakaso Mubarak, az előző kiírás gólkirálya egy bombagóllal eldönti a párharcot. Az ANK-t fényesen kezdő Kamerun korán búcsúzik, Ghána zsinórban ötödször jut be az elődöntőbe – de tudnak-e végre aranyat szerezni?

Tunézia Gabonnal játszik; a gyengélkedést télen is folytató Borussia Dortmund háza táján titokban mindenki Tunéziának szorít. De az észak-afrikaiak túlságosan is óvatosan játszik, legjobb támadóik a kispadon ülnek, Gabon számára pedig már a negyeddöntő elérése is siker, az, hogy tartják a 0:0-t, még inkább annak számít. Itt is hosszabbításra kerül sor, amelynek során a Msakni beadását befejelő Khalifa révén Tunézia vezetéshez jut. De Dortmundban nem lélegezhetnek fel: Gabon az utolsó percekben kivételes nyomás alá helyezi a tunéziai kaput, és begyötri az egyenlítő gólt! A tizenegyesrúgásokat azonban nem gyakorolhatták a gaboniak, hárman is hibáznak közülük, Tunézia kerül a legjobb négy közé.

Az utolsó a legmagasabb színvonalú negyeddöntő: Elefántcsontpart eddigi legjobb teljesítményét nyújtja Algériával szemben, amelynek csaatjátéka azonban a vb-n is megcsodált hatékonysággal üzemel. Halliche fejesével ők kerülnek előnybe, ám Gervinho az első félidő lefújása előtt néhány másodperccel egyenlít. A második játékrészben Slimani révén ismét vezetéshez jut Algéria, az elefántok pedig hiába rohamoznak, még Bony zicceréből sem tudnak újabb gólt elérni. A túloldalon ellenben egy kontrát Soudani sikeresen fejez be, 3:1 a végeredmény.

Elődöntő

Burkina Faso és Ghána két éve is az elődöntőben találkozott, akkor tizenegyesekkel előbbiek jutottak tovább. Tizenegyes most is van: az első félidőben Burkina Faso kap egyet (mint legutóbb Ghána), ám Alain Traoré hibázik, aztán később meg is sérül. Ő egyébként sem tündököl annyira, mint korábban, és ezt meg is sínyli a csapat támadójátéka. Az extrém hajviseletével is kitűnő Mohamed Koffi ráadásul a második félidő elején saját kapujába talál, így Burkina Fasót egyre inkább sürgeti az idő. Az egyenlítés azért még időben sikerül egy óriási ghánai kapushiba nyomán. Amikor pedig már mindenki a hosszabbításra vár, a játékvezető Ghánának is ad egy büntetőt, mégpedig az igencsak vitatható fajtából. A reklamáló játékosok közül Bakary Koné megkapja második sárga lapját, így nem láthatja, ahogy a megint csereként beállt Wakaso a döntőbe lövi Ghánát.

Az alsó ágon észak-afrikai elődöntőt rendeznek. Egyértelműen Algéria rendelkezik az erősebb kerettel, és Tunéziának egyébként is a védekezés fekszik jobban: így egyértelmű, melyik csapat milyen játékra rendezkedik be. De a tunéziaiak a védekezést sem művelik hibátlanul: Djabou már a 20. percben gólt lő. Innentől Algéria mutatja be, hogy ők is mesterei a defenzív játéknak, és akárcsak legelső, Dél-Afrika elleni mérkőzésüket, ezt is megnyerik 1:0-ra.

Bronzmérkőzés

Tunézia 2004 óta először szerezhet érmet, Burkina Faso viszont legutóbb is döntős volt; ennek ellenére utóbbiak tűnnek jóval motiváltabbnak, még a sérült Alain Traorét nélkülözve is aktívabban játszanak. Tunézia az eddigiekben sem mutatott semmi különöset, és ma sem képes erre. Pitroipa vezetésével Burkina Faso megérdemelten nyer 2:0-ra.

Döntő

Algéria és Ghána másodszor csap össze a tornán – valóban a ’C’ jelű lehetett a halálcsoport. Kevésbé nyílt, de hasonlóan jó színvonalú ez a mérkőzés is, mint az a 2:1 volt. Ezúttal Ghána jut vezetéshez az első játékrészben, de a másodikban Algéria is betalál. Hosszabbítás következik, amelyet az észak-afrikaiak kezdenek erősebben, és a cserecsatár Soudani meg is szerzi a vezetést. Kontrákból akár az aranyérem sorsát is végleg eldönthetné a csapat, ehelyett azonban 5 perccel a vége előtt Ghána kiegyenlít! Tizenegyesekre kerül sor, és a ghánaiak idegei-lábai remegnek meg: Algéria 4:3-ra nyeri a párbajt, és 1990 után másodszor hódítja el a trófeát. Kétség sem férhet hozzá: teljesen megérdemelten.

Sz.Andris