Szövetségi kapitányi körkép

Mint már korábbi bejegyzésünkben is megállapítottuk, az afrikai válogatottak esetében a szövetségi kapitányok személyének, tekintélyének különös jelentősége van. A hasonló játékerőt képviselő válogatottak közül az lehet igazán sikeres, amelynek kapitánya az Európában nyújtott(hoz közeli) teljesítményt tud kihozni sztárjaiból, és kevésbé ismert, otthon játszó futballistáit is "felhozza" a kívánt szintre. Van, ahol európai edzőkkel próbálkoznak a minél profibb hozzáállás elsajátítása érdekében, máshol a speciális helyi körülményekkel jobban tisztában levő afrikai szakvezetőkben bíznak - szövetségi kapitányi körkép következik a világbajnokság után, az Afrikai Nemzetek Kupája (ANK) szeptember eleji selejtezői előtt.

Algéria

A világbajnokságon az afrikaiak közül ők okozták a legnagyobb pozitív meglepetést. Vahid Halilhodzicot, a bosnyák sikeredzőt azonban hiába marasztalták többek közt szurkolói petícióval, távozott. Utódául Christian Gourcuff-öt nevezték ki, noha ő még soha nem irányított nemzeti válogatottat. Edzői pályafutása nagy részét a Lorient-nál töltötte, de különösebb sikereket a csapat nem ért el. Az edző fia többre vitte: Yoann az Olympique Lyon középpályása, korábban pedig a Girondins Bordeaux-val bajnoki címet szerzett, és megválasztották 2009 legjobb francia játékosának. Egy francia szakember kinevezése egyébként logikus döntés, hiszen az algériai válogatott világbajnoki keretéből tizenhatan Franciaországban születtek és/vagy nevelkedtek.

Burkina Faso

A legutóbbi tornán szenzációsan szerepelt Burkina Faso: a korán megsérülő Alain Traoré hiányával, a rossz talajú pályákkal és a jogtalan eltiltásokkal is megküzdő csapat a döntőig menetelt. Mindezt a belgaPaul Put vezetésével érték el, akit a siker után megerősítettek állásában. Hazájában egyébként korábban három évre eltiltották, mert része lehetett egy 2005-ös bundabotrányban. Annak idején ő edzette az egyetlen megbüntetett csapatot, a Lierse-t; később gambiai szövetségi kapitányként is tevékenykedett.

Dél-Afrika

Az előző évi ANK-n rendezőként a negyeddöntőig jutott a válogatott Gordon Ikesund vezetésével, majd idén júliusban kinevezték a svéd utódját Shakes Mashaba, tehát egy hazai szakember személyében. Ő 2001-ben, majd 2002-től 2004-ig irányította már a nemzeti csapatot, de miután összeveszett a sztárokkal (nem engedte, hogy Mark Fish és Benni McCarthy később csatlakozzon a csapathoz) és a Dél-Afrikai Labdarúgó Szövetség vezetőivel is (akik Hans Vonk kapust követelték a csapatba), néhány nappal az ANK előtt kirúgták. Már akkor is a dél-afrikai bajnokságban játszókra akarta építeni a csapatát, és így van ez most is - igaz, ma már amúgy sem állnának rendelkezésére Európa-szerte ismert játékosok. (1992 óta egyébként 22 alkalommal váltottak szövetségi kapitányt Dél-Afrikában; Mashaba az utóbbi időben hazája korosztályos válogatottjait vezette.)

Egyiptom

Zsinórban három ANK-győzelem után a legutóbbi két tornára nem jutott ki a csapat. Hasszan Shehata sikerei és Bob Bradley kudarca után most újra hazai szakember vezeti a válogatottat Shawky Gharibszemélyében. Ő játékosként is szerepelt a válogatottban, 1986-ban ANK-t nyert. Edzőként a 2001-es U20-as világbajnokságon bronzérmet nyert hazája fiataljaival; akkori keretéből Sherif Ekramy kapust és a középpályás Hosszam Ghalyt hívta be a most szeptemberi selejtezőkre. Gharib az utánpótlásvb után 2004 és 2011 között Shehata segítője volt, vagyis kivette részét a nagy sikersorozatból.

Elefántcsontpart

A kiugró sikerről rendre lemaradó együttes kispadjáról a világbajnokságot követően távozott Sabri Lamouchi, akinek lejárt a szerződése, Didier Drogba pedig bejelentette: nem lép fel többet a válogatottban. Lamouchi helyére 32 jelentkező közül először ötöt választott ki az szövetség; közülük kimaradt az elefántcsontparti Francois Zahoui, akit pedig a szurkolók a 2012-es Afrikai Nemzetek Kupája-menetelés után szívesen láttak volna újra a tisztségben. Ehelyett a szövetség 5 külföldi jelöltet hallgatott meg, akik közül aztán az egyaránt francia Francis Gillot-t és Luis Fernandezt is "ejtette". Végül a Top 3-ból a francia Frédéric Antonetti és a portugál Jose Manuel De Jesus is kiesett: július utolsó napjánHervé Renard-t nevezték ki kapitánynak.

Renard nem ismeretlen Afrikában: 2012-ben, második kapitánysága alatt ANK-győzelemre vezette a semmiből feltűnő zambiai válogatottat. Az ilyen drámák miatt érdemes követni az afrikai futballt: az ország válogatottját szállító repülő lezuhanásának helyszínétől alig néhány kilométerre egy esélytelen kiscsapat drámai tizenegyespárbaj végén elhódítja a trófeát. Emlékezetes, hogy Renard egy sérült játékosát a karjaiban vitte oda a távolabb ünneplő társaihoz a döntőt követően. De még ennél is emlékezetesebb, hogy a döntőbeli ellenfél nem más, mint Elefántcsontpart volt...

Ghána

Ők sem jutottak tovább a csoportjukból a világbajnokságon, de biztatóbb teljesítményt nyújtottak például Kamerunnál. A helyi szövetség pedig már a vb előtt a szövetségi kapitány marasztalása mellett döntött. Kwesi Appiah, aki 2012 óta irányítja a válogatottat, újabb két évre írt alá. Az egykori balhátvéd játékoskarrierjét a ghánai Asante Kotokónál töltötte, játszott a válogatottban is. Edzői tanulmányúton járt a Manchester Citynél és a Liverpoolnál, ám így is meglepetés volt, hogy kinevezték szövetségi kapitánynak, hiszen korábban csak a ghánai U23-as együttest vezette. A tavalyi ANK-n negyedik lett a csapattal, amelynek legújabb keretéből kihagyta Michael Essient. A selejtezőkön lesz lehetősége kísérletezésre: Togo, Guinea és Uganda nem akadályozhatja meg a ghánai válogatottat abban, hogy kijusson a jövő évi ANK-ra, ahol esélyesként lép(het) majd pályára a csapat.

Kamerun

Borzasztóan leszerepeltek a világbajnokságon, majd az ANK-selejtezőkre készülő keretből Volker Finke kihagyta Samuel Eto'ót, aki aztán be is jelentette visszavonulását a válogatottól - az edző mégis a helyén maradhatott. Szokatlan dolog ez Afrikában, ahol amúgy sűrűn váltják az edzőket, és gyakran túlságosan ragaszkodnak a sztárokhoz. A német mester mindenesetre a Freiburg kispadján eltöltött 16 év után a kameruniaknál is kap egy újabb bizonyítási lehetőséget. Németországban felállította a profi klubnál leghosszabban szolgáló menedzser rekordját. A Freiburgot másfél évtized után újra az élvonalba juttatta, sőt, ott bronzérmet szerzett vele, és kétszer szerepelt az UEFA Kupában. Később évekig az első és a másodosztály között "liftezett" a csapat. Finke 2007-ben mondott le, miután nem sikerült a feljutás.

Mali

A legutóbbi két ANK bronzérmesének vezetését az azóta a Mazembével az Afrikai Bajnokok Ligájában vitézkedő Patrice Carterontól Henryk Kasperczak vette át. Egy igazán nagy név került a kispadra - ha már a legutóbbi keretben hiába keresnénk sztárokat. Kasperczak az 1970-es évek kiváló lengyel válogatottjának középpályása volt, olimpiai ezüst- és világbajnoki bronzérmes. Játékospályafutását a Metzben fejezte be 1979-ben, ahol ezután azonnal kinevezték edzőnek. 1984-ben megnyerte a csapattal a Francia Kupát. Később tucatnyi csapatnál szolgált, Franciaországon kívül Lengyelországban, Kínában és Dubaiban is. Szövetségi kapitányként Elefántcsontpart, Tunézia és Marokkó válogatottját irányította, előbbiekkel bronz- illetve ezüstérmet nyert az ANK-n. 2001-ben kezdte első terminusát a mali kispadon. Nem akármilyen sikerrel: a 2002-es ANK-n rendezőként a 4. helyen végzett a csapattal, amely ennél jobb eredményt korábban csak egyszer ért el. Később a szenegáli válogatottat is irányította, sikertelenül.

Marokkó

A 2015-ös ANK rendezője, tehát erre a válogatottra nem várnak szeptemberben selejtezők. Idén májusban Badou Zakit nevezték ki szövetségi kapitánynak. A Mallorca korábbi Zamora-díjas kapusa irányította már hazája válogatottját, és a 2004-es ANK-n be is jutott Marokkóval a döntőbe, ahol Tunézia ellen szenvedtek 2-1-es vereséget. Azóta (ahogyan előtte is) Zaki több marokkói klubnál dolgozott több-kevesebb sikerrel. Mint általában a posztot elvállalóknak, az ő feladata is az lesz, hogy megteremtse és fenntartsa a csapategységet a Marokkóban, illetve Franciaországban született-nevelkedett játékosok között. 2004-ben már megmutatta, hogy képes erre, de most még a hazai pálya terhe is az ő vállukat fogja nyomni...

Nigéria

Az ANK címvédője a világbajnokságon is jó teljesítményt nyújtott, továbbjutott csoportjából, és a franciák elleni nyolcaddöntőben is sokáig tartotta magát. A sikeredző,Stephen Keshi szerződése azonban a vb után lejárt, a Kongói Köztársaság és a Dél-Afrika elleni selejtezők pedig közelednek (szeptember 6. és 10.) - ezzel hosszú "szappanopera" vette kezdetét: vajon aláír-e új szerződést Keshi?

Több hírportál is beszámolt arról, hogy a nigériai szövetség konkrét ajánlatot tett, és biztosak voltak abban, hogy néhány napon belül pont kerül az ügy végére. Egy nigériai oldal szerint azonban Keshi korábbi fizetése háromszorosát szeretné; a cikk szerint a kapitányt Algériából, Gabonból és Egyenlítői Guineából is keresik, de ő hajlana a megállapodásra a nigériai szövetséggel. A BBC augusztus 25-i híre szerint a 23 fős keretét már kihirdető nigériai válogatott élén az első két selejtezőre mindenképpen marad Keshi, aztán pedig leül beszélni a szövetség vezetőivel. Utóbbiak között egyébként kaotikus viszonyok uralkodnak, így nagy kérdés, hosszú távra is sikerül-e megegyezni a kapitánnyal.

Keshi 52 éves, játékospályafutása során többek közt Belgiumban (Anderlecht) és Franciaországban (Strasbourg) is játszott hátvéd poszton. A nigériai válogatottban legalább 60 alkalommal szerepelt (más források szerint 64-szer is), amivel hazája örökranglistáján a Top10 tagja. Edzőként először nigériai korosztályos csapatokat irányított, majd nagy meglepetésre kivezette Togo válogatottját a 2006-os világbajnokságra. Mivel azonban az azévi ANK-n leszerepeltek, a vb-n már nem irányíthatta a csapatot. Nigériai szövetségi kapitánynak 2011-ben nevezték ki. A 2013-as ANK-ra keretébe hat otthon játszó játékost is meghívott (míg például Obafemi Martinst kihagyta), közülük Godfrey Oboabona kiváló teljesítményt nyújtott a védelem közepén, Sunday Mba pediggyőztes gólt szerzett Elefántcsontpart ellen és a döntőben is. Keshi az otthon játszók favorizálása mellett felemelte szavát az afrikai kapitányokért is, csapatában pedig több büszke sztár kihagyásával példás csapategységet valósított meg, ami nagyban hozzájárult az ANK-sikerhez.

Tunézia

A tavalyi ANK-n még Sami Trabelsi irányította a csapatot, azóta Nabil Maaloul és Ruud Krol is tunéziai szövetségi kapitánynak mondhatta magát. A hamarosan kezdődő selejtezőkön viszont már a belga Georges Leekens vezeti majd az együttest. Ő játékoskarrierje során nem igazán tudott maradandót alkotni. Edzőként hazájában kilenc különböző csapatot irányított, ám elsősorban a válogatott szövetségi kapitányaként emlékezhetünk rá az 1998-as világbajnokságról, illetve a 2010-12 közötti időszakból. A tunéziai csapatnál nem kell majd olyan sztárokat beillesztenie a játékrendszerébe, mint Eden Hazard vagy Romelu Lukaku...