Afrikai liga-körkép - február

Legutóbbi liga-körképünk óta sok minden történt az afrikai labdarúgópályákon, több helyen most kezdődött meg a szezon, lejátszották a 2014-es Afrikai Nemzetek Bajnokságát és túl vagyunk a BL és a Szövetségi Kupa selejtezőinek első fordulóján is. Fordítsuk most azonban figyelmünket újra a nemzeti ligák felé, hiszen jó pár érdekességet találhatunk a kontinens bajnokságaiban is. A hónap csapata "díjat" ezúttal például két gárda, a tunéziai Ligue 1 megnyerését gyakorlatilag már bebiztosító Espérance Tunisés a Dél-Afrikában nagy lendületbe jövő Kaizer Chiefs is kiérdemelte, míg a hónap embereHamdy El-Sayed most nem egyszerűen csak sportteljesítményével hívta fel magára a figyelmet. Körutazásunkat az eddigiek szerint kezdjük Egyiptomból indulva és folytassuk az óramutató járásával ellentétes irányban egészen Dél-Afrikáig.

Egyiptom (CAF-ranglista jelenleg: 2./2015-re: 2.)

Az egyiptomi Premier League első csoportjában váratlanul és drasztikusan visszaesett a BL címvédő Al-Ahly teljesítménye. A negyedik fordulóban még simán megverték ugyan az El Rajaat (0-3), utána azonban zsinórban két hazai meccset is elvesztettek, előbb az Al Mokawloon (1-2), majd a klub története során először az El Daklyeh (0-1) ellen is. A Ghazl El Mehalla ellen kiszenvedett győzelem (1-0) után az Al Ittihad elleni derbin tért vissza a Hull Cityben kevés szerepet kapó Gedo, ám gólt így sem sikerült szerezni és a végeredmény döntetlen lett (0-0), majd egy újabb váratlan vereség következett az El Gounah otthonában (1-0), ezzel pedig a sascímeres csapat a negyedik helyre csúszott vissza. A rájátszásba jutást jelentő második hely ugyan csak két pontra van, ám a forma alapján egyaltalán nem borítékolható a gárda talpra állása.

A csoport élére mindeközben az alexandriai Smouha SC állt, mely a legutóbbi körkép óta lejátszott hat meccsén 16 pontot megszerzett, legutóbb például az Al Mokawloon otthonában is nyertek (0-1) Hamada Sedkitanítványai. Az öt győzelem mellett csak a második helyre feljövő Al Ittihaddal játszottak idegenben döntetlent (1-1) úgy, hogy sokáig vezettek és a hazaiaknak csak a 94. percben sikerült egyenlíteniük a frissen igazolt belga csatár Janvion Yulu-Matondorévén, ezzel pedig megőrizniük jelenleg is tartó veretlenségüket. A harmadik helyen jelenleg az Al Mokawloon (más nevén: Arab Contractors) áll, mely csak a legutóbbi, tizedik fordulóban, az éllovas ellen veszítette el veretlenségét, így igencsak kiélezett harc várható még a továbbjutó két helyért.

A második csoportban a gyengébb kezdés után a folytatás sem sikerült túl jól a kairói óriásklubnak, a Zamaleknek, ugyanis hazai pályán csak 1-1-esdöntetlent játszottak a Haras El Hodood ellen egy zárt kapus meccsen, ráadásul egyes szurkolói csoportoknak a tiltás elleni megjelenése és rendbontása miatt utólag 0-2-vel a vendégeknek ítélte a három pontot a szövetség. A vezetőség ugyanakkor már ez előtt a döntés előtt elbocsátotta a veterán mestert Helmy Toulant, utódja pedig nem más lett, mint a klub korábbi válogatott játékosa, a holland, francia, angol elsőosztályt is megjárt Mido, aki 30 évével az egyiptomi Premier League történetének legfiatalabb edzője lett. Vezetésével 2-2-0 egyelőre a "fehér lovagok" mérlege, az El Minyát (0-1) és az El Qanahot (0-4) sikerült idegenben legyőzni, a kettő között a Petrojet elleni derbi 2-2-re végződött, legutóbb pedig az El Shorta otthonában játszottak 1-1-et. Az új vezetőedző által bevezetett rotációs rendszer némileg megosztja a szurkolókat, kétségtelen azonban, hogy Shikabala (Sporting Lisboa) és Ahmed Eid (Al Ahly Benghazi) távozása után szívesen támaszkodik Mido a klub fiataljaira.

A csoportot a szuezi Petrojet vezeti, mely különösen hazai pályán veszélyes. Az As Suwais stadionban az utóbbi időben a színei miatt "egyiptomi Barcelonának" is nevezett csapat megverte a Beni Suefet (2-0) és egy hosszabbításban szerzett Abu-Khalil góllal az El Shortát (1-0), a Zamalek vendégeként elért döntetlen mellett azonban Mokhtar Mokhtar tanítványai idegenben vereséget szenvedtek az El Qanahtól (1-0) és legutóbb a második helyezett Ismailytól is (1-0) egy vitatott büntető révén. A "derviseknek" egyébként nagyon is szükségük volt már erre a sikerre, hiszen az ezt megelőző négy találkozón 0-3-1 volt a mérlegük, így Ahmed El-Aghouz vezetőedzőt el is bocsátották. Utódja, a barazíl Heron Ricardo bemutatkozó mérkőzése már igazán jól sikerült, a csapat a góllövőlistát vezető ghánai légiós, John Anwi hetedik idei bajnoki góljának köszönhető győzelmével egy pontra megközelítette az éllovast és némileg leszakította üldözőit, a Haras El Hodoodot és a rossz kezdés után kinevezett új edző,Hesham Zakareya irányításával feltámadó Wadi Deglát.

 

Tunézia (1./1.)

Legutóbbi körképünk idején a 12 bajnoki címével az örökranglista második helyén álló Club Africain még vezette a tunéziai Ligue 1 tabelláját, a klub vezetősége azonban a 14. forduló előtt ennek ellenére elbocsátotta a holland vezetőedzőt, Adrie Kostert a "csapat játékának minőségére" és a "túl kevés szerzett gólra" hivatkozva, utódja pedig a francia Landry Chauvin lett (korábban: Sedan, Nantes, Brest). Az új mester bemutatkozó meccse egy 1-0-ás győzelem volt még a Kairouan otthonában, az azóta eltelt hat fordulóban azonban 1-3-2 és mindössze hat szerzett pont a mérleg. Ennek persze az lett a vége, hogy a legutóbbi, EGS Gafsa elleni vereség után (1-0) a francia szakembert is elbocsátotta a vezetőség, és ezúttal Mondher Kebair ült a kispadra.

Az élre a 25-szörös bajnok Espérance Tunis állt, ahol az előzetes hírek beigazolódtak és Sébastien Désabre-talig pár hónap után váltotta a kispadon a CS Sfaxient otthagyó Ruud Krol. A francia mester még egy Hammam Lif elleni hazai 3-0-lal búcsúzott, azóta pedig hat meccsen öt győzelem és egyetlen döntetlen a "vér és arany" klub teljesítménye. Áldozataik között szerepel a korai Darragi góllal legyűrt Avenir Marsa (1-0) és a CA Bizertin (2-1) is, a valaha nagy városi derbinek számító Stade Tunisien elleni győzelem (0-2) már szinte említésre se méltó. A klub házi gólkirálya,Ahmed Akaïchi ugyan már régen nem talált a hálóba, de a kameruni légiós csatár, Yannick Ndjeng az utolsó öt meccsen négy gólt szerzett.

A döntetlent is ráadásul a második helyre feljövőÉtoile Sahel otthonában játszották (0-0), ami nem is nevezhető olyan rossz eredménynek. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a 2000-es EB-győztes Roger Lemerre által irányított sousse-i csapat is tizenegy mérkőzés óta veretlen, az éllovas elleni derbire egy Monastir otthonában elért kiütéssel hangoltak (0-3), az azóta lejátszott három meccsüket pedig egyaránt meg is nyerték előbb a Marsa (1-2), majd a csereként beállt Lahmar góljával a CA Bizertin (1-0), végül pedig a góllövőlistát vezető algériai Baghdad Bounedjahbüntetőjével a Hammam Lif (0-1) ellen is.

A címvédő CS Sfaxien már nincs ennyire jó formában, a 16. fordulóban ugyan a Club Africaint még ők is megverték Idrissa Konaté és Fahkreddine Ben Youssef találataival (2-0), váratlan vereséget szenvedtek azonban az Olympique Béja otthonában (1-0) és a Stade Gabésien vendégeként is csak ikszeltek (0-0), ráadásul a csapat ifjú védőjét Oussema Lehsinit fejbe találta egy nézők által behajított petárda, már egy műtéten is átesett, de aligha fog újra pályára lépni a szezonban. Ezzel együtt a második-harmadik-negyedik helyen álló klubok egyaránt 38 ponttal rendelkeznek tíz fordulóval a bajnokság vége előtt, és ha az Espérance elhúzni is látszik az élen, még nagyon komoly harc várható a második BL helyért és a dobogóért. A kupagyőztes CA Bizertin eközben nem szerepel túl fényesen, így Mondher Kbaïervezetőedzőt a tavaly még az Espérance-t irányító Maher Kanzari váltotta.

Algéria (7./7.)

Algériában egyre inkább az USM Alger és az ES Sétif versenyfutásává válik a bajnoki címért folyó küzdelem. A blog által legutóbb a hónap emberének választottHubert Velud, akit a tavalyi duplázás ellenére épp a Sétiftől bocsátottak el, továbbra is remekül szerepel új gárdájával is. A téli szünet óta lejátszott öt találkozóból négyet megnyertek, igaz, az OM Béjaïa elleni idegenbeli összecsapás a 10. percben 0-1-es állásnál a világítás meghibásodása miatt félbeszakadt, így végül ezt a három pontot a szövetség ítélete alapján szerezték meg. Ennél jóval nagyobb fegyvertény volt a JS Kabylie elleni rangadón elért 3-2(noha az 5. percben a vendégek vezettek még Ali Rial 60 méterről szerzett találalatával, amihez persze a hazai kapus erélytelensége is kellett), a tavalyi ezüstérmes El Harrach elleni 2-1 valamint a 94. fővárosi derbin az MC Alger ellen a Stade Omar Hamadiban, de "idegenben" aratott, meglepően fölényes, 0-3-as győzelem. Az egyetlen botlás a kiesőjelölt Bordj Bou Arreidj otthonában történt, ahol csak 0-0-ra sikerült végezniük a piros-feketéknek, ez pedig különösen azért bír nagy jelentőséggel, mert így pontszámban beérhette őket a címvédő.

Az ES Sétif ugyanis mindeközen száz százalékos teljesítményt nyújtott, ráadásul úgy, hogy közben egyetlen gólt sem kapott. Az is igaz persze, hogy az ellenfelek közül csupán a legutóbbi, az ASO Chlef (1-0) található a tabella első felében. Ezen a mérkőzésen egyébként súlyos sérülést szenvedett Nadjib Ghoul, a gárda kapusa, valószínüleg pár hétig nem számíthat ráRabaah Saadane vezetőedző. A csapatra a következő hetekben jóval nehezebb feladatok várnak, előbb BL-selejtezők a burkina fasói ASFA-Yennega ellen, majd a Kabylie és a Constantine elleni derbik következnek, utóbbi ráadásul idegenben. Ez persze nem rettentheti el a sétifieket, hiszen otthonától távol a legjobb mérleggel rendelkezik a gárda, míg a Stade du 8 mai-ben tizenegy meccsből csak hatot sikerült megnyerniük.

A harmadik helyre, az éllovasok mögött nyolc pontos hátránnyal a 14 bajnoki címével amúgy rekorder JS Kabylie jött föl. Aït Djoudi mester tanítványai februárban csak az éllovas elleni derbit veszítették el, de legutóbb például 3-1-re legyőzték a valaha szebb napokat látott és öt éve legyőzhetetlen mumus CR Bélouizdadot. Mögöttük pedig mindössze egyetlen pont az MC Alger hátránya, ahol leginkább a zsinórban harmadik elvesztett algíri derbit nehéz megemészteniük a chnaouáknak (a klub szurkolói), akik a csapat keddi edzésére tüntetést is szerveztek és különösen a rangadón bekapott első gól előtt nagyot hibázó védőt Habib Bellaïdot találták meg. Az sem békíti ki a feldühödött drukkereket, hogy a "Mouloudia Club" (a klubot 1921-ben Mohamed születésének napján alapították, ennek neve a "mouloud") közben a kupában az elődöntőbe jutott, ahol a harmadik vonalból érkező JSM Chéraga sem jelenthet elméletileg gondot. A bajnoki tabellán csak egy pontra van tőlük az ötödik helyen a CS Constantine, akik közben nem minden nehézségek nélkül, de sikeresen teljesítették a Szövetségi Kupa selejtezőinek első fordulóját is. Közvetlen a nyomukban pedig az ASO Chlef található, soraikban a góllövőlistát még mindig vezető Noureddine Dahammal, de vele együtt nyolc gólos Farès Hamiti (El Eulma) és a kameruni Albert Ebossé (Kabylie) is.

Marokkó (5./4.)

Marokkóban február 1-jén ért véget a téli szünet a Botolában, az éllovas Moghreb Athlétique Tétouanazóta két meccset játszott, melyeken előbb meglepetésre egy félidőnyit emberelőnyben játszva is 2-1-es vereséget szenvedett a Chabab Rif otthonában (utóbbiak aztán a három februári meccsükből a másik kettőt is megnyerték), majd győzött a Wydad Fès stadionjában egy öt piros lappal színesített meccsen (1-2). A második helyezettKawkab Marrakech az északiak botlása ellenére is csak egy ponttal tudott közelebb zárkózni, az AS Salé otthonában ugyan simán győztek (0-3), a Wydad Casablanca elleni idegenbeli meccs viszont előzetesen is nehezebbnek ígérkezett és végül 0-0-ás döntetlennel ért véget.

Mögöttük csak egy ponttal van elmaradva a harmadik helyen a FUS Rabat, mely februárban a korábbról elhalasztott Raja Casablanca elleni derbi bepótlásával és 1-0-ás megnyerésével kezdett, majd győzött szintén Fès-ben az ottani Wydad ellen és az AS Salé ellen is (1-0), legutóbb viszont a Difâa El Jadida otthonában kikapott 1-0-ra (a győztes gólt a 88. percben szerezte egy remek szabadrúgáskombináció végén Hadraf), de szorosan ott liheg az éllovasok nyomában, akárcsak az egyforma pontszámmal állóHassania Agadir. Utóbbiak a felújított Grand Stade d'Agadir avatóján a góllövőlista élére ugró elefántcsontparti légiós, Patrick Kouakou szezonbeli hetedik találatával 1-0-ás győzelemmel előzték be a rossz februárja miatt a harmadikról az ötödik helyre visszacsúszóWydad Casablancát (Abderrahim Talib edzőt el is bocsátották ezután, majd szinte azonnal le is szerződtette a Maghreb Fès), ám a KAC Kénitra otthonában már csak egy 1-1-re futotta.

A címvédő Raja Casablanca továbbra sem találja a bajnokságban a ritmust. A már említett elveszített rabati meccs után a Maghreb Fèst legyőzték (1-0), de az RSB Berkane otthonában csak ikszeltek (1-1). Közben szerződést bontottak a Németországban a klub engedélye nélkül orvosi beavatkozáson áteső egyiptomi válogatott csatár Amr Zakival, akit alig pár hete szerződtetett le az egyesület, de sérülése miatt egyetlen találkozón sem léphetett pályára a zöld-fehér csapat mezében. Még rosszabb a helyzete a tavalyi ezüstérmes FAR Rabatnak, akik továbbra is a tizenegyedik helyen állnak csak a bajnokságban, ráadásul a Szövetségi Kupa selejtezőiben is elbuktak már az első körben.

Mali (8./7.)

A mali Ligue 1 is nagyobb szünetet tartott az Afrikai Nemzetek Bajnoksága küzdelmei alatt. Az azóta lejátszott két fordulóban a címvédő Stade Malien(tavaly 20 pont előnnyel végeztek az élen) nyújtotta a legjobb teljesítményt, hiszen a Nianan (0-1) és az ASOM (3-0) ellen is győzött Pascal Janin gárdája és ezzel pillanatnyilag a vezetést is átvette. A korábbi éllovas, 22 bajnoki trófeájával rekorder Djoliba eggyel kevesebb mérkőzést játszva egyelőre a második helyre csúszott vissza, ugyanis a Réal Bamako ellen megnyert derbi (2-0) után az AS Police-szal 0-0-át játszottak a marokkói Abderrazak Chlih taníványai (a videón a második összefoglaló, érdekesség, hogy a rendőrcsapatnak ez volt zsinórban a hatodik gól nélküli mérkőzése). A harmadik helyen némileg leszakadva a Club Olympique Bamako áll, a tavaly még bajnoki ezüstérmes Réal Bamako ugyanakkor csak a nyolcadik, igaz, közben a BL selejtezőiben a FAR Rabat elleni remek továbbjutásnak örülhetett a Nouhoum Diané által irányított csapat.

Elefántcsontpart (15./13.)

Az elefántcsontparti Ligue 1 legutóbbi három fordulójában is megőrizte vezetését a címvédő Séwé Sport. A 12. fordulóban ugyan a Gagnoa otthonában rendezett derbin a hazaiak utolsó pillanatban esett egyenlítőgóljával 2-2 lett a végeredmény, ezután viszont legyőzték idegenben a Stella Clubot (0-1), majd hazai pályán az Abengourout (2-0) is. A "kikötőiekhez" egyébként nemrég visszatért egykori gólvágójuk, a Dinamo Bucarestitől a FIFA által szabálytalannak nyilvánított átigazolása után csalódottan hazatérő Kévin Zougoula, ugyanakkor Rigo Gervais vezetőedző a továbbiakban már nem számíthat az orosz Kuban Krasnodarhoz igazoló ghánai légiós Ocansey Mandela szolgálataira.

Mindeközben az üldöző ASEC Mimosas kiütéssel győzött a JCAT (0-4) ellen és verte a Abengourout is (2-1), Davy Boua Koffi pedig előbbin kétszer, utóbbin egyszer talált a hálóba és immár 9 góllal vezeti a góllövőlistát. Legutóbb azonban egy abidjani városi derbin nem bírt Siaka Traoré csapata az ebben a szezonban jó kezdés után amúgy igencsak visszaeső Stella csapatával (1-1), akárcsak a két gárda első fordulóbeli találkozóján. A harmadik helyen jelenleg azAFAD Djékanou, az Amadou Diallo futballakadémia csapata található, akik két gyengébb csapat elleni győzelem mellett a negyedik helyezett Sporting Gagnoával játszottak 1-1-et. Mindeközben a régi fényét hiába kereső Africa Sports új francia edzővel, az 1993-as Marseille-bundabotrány egyik főszereplőjével, Jean Jacques Eydelivel, és három frissen szerződtetett nigériai légióssal igyekszik a jövő csapatát építeni.

Ghána (12./14.)

A ghánai Premier League küzdelmei is hosszabb téli szünet után folytatódtak februárban, az éllovasAsante Kotoko bajnoki formáját ez nem befolyásolta, három mérkőzésen három győzelmet arattak Didi Dramani tanítványai. A legyőzött ellenfelek között van például idegenben a Medeama (0-1), de az az Ebusua Dwarfs is (2-1), mely tavaly még bronzérmet szerzett, jelenleg viszont kiesőhelyen áll. Ezzel hazai pályán továbbra is száz százalékos a kumasi klub (nyolc bajnoki, egy BL-selejtező győzelem a Baba Yara Stadiumban), mégsem lehet felhőtlen a szurkolók öröme. A csapat ugyanis igencsak kínos módon már az első selejtező körben elbúcsúzott az afrikai BL-től a nem túl magasan jegyzett libériai BYC ellen, miközben a balhátvéd Gideon Baah a finn HJK Helsinkihez igazolt, az ANB-ről visszatérő sztárcsatáruk Yahaya Mohamed pedig előszerződést írt alá az Al Ahly Tripolival, amivel kivívta a klub vezetőinek haragját, így már nem is léphet pályára a szezonban.

A "tarajos sülök" előnye immár tizenkét pont a második helyezett Hearts of Oak előtt, akik beleszaladtak egy csúnya meglepetés zakóba hazai pályán a Wa All Stars ellen (0-3), majd megverték ugyan az Aduana Starst (0-1), de az Ebusua Dwarfs-szal csak egy 0-0-ra futotta hazai pályán. A klubbal kapcsolatos érdekesség, hogy Emmanuel Adebayor a Tottenham togói csatára nemrég elárulta, hogy nem csak régóta nagy híve az egyesületnek, de pályafutását itt szeretné egyszer majd befejezni. A hússzoros bajnok accrai klub ezzel a hullámzóbb teljesítménye ellenér is feljött a második helyre, az Ashante Gold csapata ugyanis váratlanul egyetlen pontot sem szerzett még idén. Előbb ugyanis máricus óta első hazai vereségüket szenvedték el a Len Clay Stadiumban az egyébként az éllovashoz hasonlóan zsinórban hármat nyerő Bechemmel szemben (0-2), majd kikaptak a Berekum Chelsea (2-1) és a Hasaacas vendégeként (2-1) is. Így aztán nem csak első legyőzőjük, de a Heart of Lions is utolérte őket a tabellán és mindhárom egyesület 27 ponttal verseng még a dobogóért, mely azonban a ghánai klubok gyenge szereplése miatt jövőre már nem jelent indulási jogot a kontinentális kupasorozatokban.

Nigéria (3./5.)

A nigériai Premier League 2014-es rajtját február 21-ről március 7-re halasztották, így a szezon még nem kezdődött el.

Kamerun (11./9.)

A 19 csapatosra bővített kameruni liga is megkezdődött februárban (beharangozó: ITT). A tavaly a dobogóról az utolsó fordulóban lecsúszó Unisport Bafang új edzővel, a szerb Sanisa Jovaniccsal vágott neki az új szezonnak és egyelőre nem is kellett csalatkozni a klub történetének első európai mesterében. Rögtön az első fordulóban a tavalyi ezüstérmes Astres Doualát győzték le idegenben (0-1), majd az újonc Apejest (1-0) és Bamboutost (1-0), valamint a Canon Yaoundét (0-1) is két vállra fektették. Egyetlen pontvesztésük a harmadik fordulóban a kupagyőztes Yong Sport Académy otthonában kiharcolt döntetlen (0-0) sem nevezhető kudarcnak, ráadásul a tavaly is a liga legjobb védelmével rendelkező "nyugat fáklyája" úgy áll az élen, hogy még egyetlen gólt sem kapott. Első számú üldözőjük, aPanthère du Ndé jó rajtja is némileg meglepetés, hiszen két éve ugyan még bronzérmesek voltak a "párducok", tavaly kiesőhelyen végeztek és csak a liga bővítése miatt szerepelhetnek most is a legjobbak között.

Mindeközben a 12-szeres bajnok és címvédő Coton Sport sem rajtolt különösebben rosszul, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a 2013-ban BL-elődöntős csapatból számos alapember távozott és az új vezetőedzőnek, a francia Didier Gomes da Rosánakszinte teljesen új csapatot kell építenie. Az első két találkozón meg is látszott az összeszokottság hiánya a "gyapottermesztőkön", a Bamboutos és a Sable de Batié otthonában is egyaránt gól nélküli döntetlenre futotta csupán, azután viszont hazai pályán, a garouaiStade Roumdé Adjiában már megverték a Fovu Bahamot (2-1) és a Njalla Quant (3-0) is. Előbbin egyébként az első gólt, utóbbin pedig mesterhármast jegyzett a Séwé Sporttól hazatérő csatár, Rostand Kako. Kicsit rapszodikusabb a kereskedelmi főváros új büszkeségének, a tavalyi ezüstérmesAstres Doualának a teljesítménye, hiszen a nyitófordulóban elveszített derbi után a Tonnerre-t (1-2) és a Cosmost (2-1) megverték, legutóbb azonban Alexandre Belinga fiai kikaptak az eddig meglepetésre remekül szereplő újonc Apejestől (1-0).

Ugyanakkor Douala legpatinásabb csapata, a tavalyi bronzérmes Union egyelőre csak 1-2-1-es mérleggel áll, ami csak azért nem keseríti el Sébastien Roques-ot, az új vezetőedzőt, mert a csapat egyelőre elsősorban a Szövetségi Kupa selejtezőire koncentrál, ahol sikerült is továbbjutni az első körből. Az eddig nagy csalódást keltő csapatok között kell megemlíteni a politikai főváros 10-szeres bajnok klubját, a tavaly is csalódást keltő ötödik hely után belviszályoktól szaggatottCanon Yaoundét és a hatalmas ambíciókkal induló, ám a gyengébb szereplések miatt immár az első edzőváltáson is áteső újonc UMS Loumot, melynek karizmatikus elnöke Pierre Kwemonem sok időt adott Engelbert Mbarga edzőnek a bizonyításra.

Kongói Köztársaság (9./9.)

Kongóban is februárban kezdődött meg a 2014-es szezon. Az ország legújabb gigásza, az elmúlt két évben története első két bajnoki címét megszerző, közben 2012-ben Szövetségi Kupa győztes, majd 2013-ban BL csoportkörös AC Léopards idén is jól rajtolt és az eddig lejátszott két fordulóban mindkétszer győzött, mégpedig a La Mancha (2-0) és az FC Bilombé (1-0) ellen. A gárda egyébként új edzővel vágott neki az új szezonnak, a szerződése lejártával Tanzániába távozó kameruni Joseph Marius Omogot az egykoron benini szövetségi kapitány, legutóbb Kínában dolgozó belga szakember, Patrick Aussems váltotta, aki elé nem kisebb feladatot tűzött ki Rémi Ayayos Ikounga elnök, mint a BL elődöntőjébe jutást.

Egyelőre tartja a lépést a dolisie-iekkel a tavalyi bronzérmes FC Kondzo, mely ráadásul a 12 bajnoki címével rekorder, bár mostanában inkább középcsapatnak számító Étoile du Congo elleni derbin is győztesen van túl (1-2), majd a Saint-Michel de Ouenzét is legyűrte (1-0). A tavalyi ezüstérmes, amúgy 8-szoros bajnok Diables Noirs egyelőre csak azért marad el az éllovasoktól, mert egyetlen meccset játszottak még csak le, azt viszont megnyerték az Interclub ellen (1-0). A negyedik nagycsapat, a 9-szeres bajnok, tavaly negyedik CARA azonban sokkal pocsékabbul rajtolt, hiszen előbb az újonc V-Club Mokanda fektette két vállra (1-0), majd az SMO vendégeként játszottak 0-0-át. Igaz, közben ők is sikerrel vették a Szövetségi Kupa selejtezeőinek első körét, mint ahogy a többi kongói kupainduló is.

Kongói Demokratikus Köztársaság (6./3.)

A nagyobbik Kongó, a Kongói Demokratikus Köztársaság legpatinásabb alakulata, a 13 bajnoki címével rekorder TP Mazembe továbbra is magabiztosan vezeti a bajnokság A-csoportját, még ha teljesítményük nem is hibátlan. Az ANB miatt tartott szünet óta ugyanis csak ikszeltek a "varjak" az Elima (0-0) és a Nika (0-0) otthonában is, közben azonban elhozták a Makisótól a három pontot (0-3) és legyőztékSakuwaha és a ghánai Asante góljaival a lubumbashi városi derbin a hatszoros bajnok Saint Eloi Lupopotis (2-0). Utóbbiak egyébként nagy csatában vannak a második rájátszást jelentő helyért aDon Boscoval. Kettejük februári összecsapását a sárga-kékek nyerték (0-1), de a szalézi rend alapítójáról elnevezett klub aztán egy Elima elleni kiütéses győzelemmel vigasztalódott (6-0), így a Lamine NDiaye által irányított csapatnak is van még esélye odaérni a továbbjutó pozícióba.

A B-csoportot vezető 12-szeres bajnok AS Vita ClubSzövetségi Kupában való elfoglaltságai miatt csak két meccset játszott februárban, vagyis csak játszott volna, ugyanis amikor a DC Motema Pembe otthonában rendezett kinshasai derbi második félidejében vezetést szereztek, a lelátón olyanrendbontások alakultak ki, hogy a játékvezető lefújta a találkozót, melynek három pontját alighanem majd a "fekete delfineknek" fogják ítélni. Ezután Florent Ibenge tanítványai az OC Muungano elleni találkozót magabiztosan hozták (2-0), így őrzik is első helyüket. Az őket még decemberben legyőző Sanga Balende legutóbb ha nehezen is, de legyűrte az utolsó helyezett Tshinkunkut (1-0), előtte pedig ikszelt az őket üldöző Lubumbashi Sport otthonában (1-1). Utóbbiak egyébként megverték a gyengén teljesítő Motema Pembét is, a nagy múltú, szintén 12 bajnoki címmel rendelkező klub így távolodni látszik a rájátszástól.

 

Angola (10./12.)

Az angolai Girabola 2014-es, 36. szezonjában még csak egy fordulót játszottak le februárban, ami rögtön hozott is pár meglepetést. A tavaly története első bajnoki címét toronymagasan megnyerő Kabuscorppéldául hiába vezetett sokáig a kongói légiós Fiston Libengué találatával, végül csak 1-1-es döntetlent játszot a Recreativo da Caála otthonában, ráadásulAugust David egyenlítőtalálata az utolsó percekben esett. Még ennél is rosszabbul kezdett azonban a kilencszeres bajnok Primeiro de Agosto, hiszen a tavalyi ezüstérmes csapat a Progresso otthonában nem tudott válaszolni Mano 55. percben esett találatára és 1-0-ás vereséget szenvedett a Zöld-foki szigetek válogatottjával történelmi sikereket elérő Lucio Antunes mester csapata ellen. A középcsapatnak számító hazaiak ezzel egyébként zsinórban harmadszor rajtoltak nagy csapat elleni győzelemmel a bajnokságban.

Jobban kezdett viszont a 2011-es és '12-es bajnok, tavaly BL csoportkörös, ám a ligában csak nyolcadik helyen végző Recreativo Libolo, hiszen a 2010-ben még bajnok, tavaly hetedik Intreclube vendégeként (utóbbiak büntetése miatt azonban semleges pályán) hozták el a három pontot a kameruni középhátvédEddy Boyom góljával (0-1). Szintén remekül rajtolt a tavalyi bronzérmes Bravos do Maquis, mely a kupagyőztes Desportivo da Huílát győzte le hazai pályán 2-1-re. A Nacional Madeirát évekig irányító szerb vezetőedző Predrag Jokanovic bemutatkozó mérkőzésén Shay és Milex gólja után csak az utolsó percekben szépített a vendégek részéről Ruffin.

Az élre pedig egyelőre az ASA legyőzésével nem túl nehéz feladatot 3-0-val teljesítő Benfica Luanda állt (a lisszaboni klub ihlette egyébként egy másik első osztályú angolai egyesület, a Benfica Lubango alapítását és névválasztását is). Zeca Amaralcsapatában a tavaly a Libolóval még a BL-ben is megforduló Rasca duplázott, a harmadik találatot pedigOliveira szerezte. A 15 címével rekorer, tavaly negyedik Petro de Luanda a tavaly ötödik Sagrada Esperançát fogadta és a vendégek támadójának, Lelasnak a vezetőgóljára Gilberto csak tíz perccel a meccs vége előtt tudott válaszolni, így 1-1-gyel ért véget a rangadó.

Dél-Afrika (18./11.)

A dél-afrikai Premier Soccer League-ben a visszafogottabb kezdés után immár megállíthatatlannak tűnik a címvédő Kaizer Chiefscsapata. A skót Stuart Baxter legényei az elmúlt öt bajnokijukból négyet megnyertek, ráadásul nem is akármilyen ellenfelek ellen. Még január végén a második helyezett Mamelodi Sundowns otthonából távoztak győztesen (0-1), majd nyertek a Moroka Swallows vendégeként (0-2), hazai pályán pedig az amúgy jó formában lévő, közben a harmadik helyre feljövő SuperSport Unitedet (1-0) és a Bloemfontein Celticet (3-0) verték ki. Érdekesség, hogy közben a legkönnyebb ellenfélnek tűnő Maritzburg United otthonában kaptak csak gólt és vesztettek el két pontot a "törzsfőnökök" (2-2), de így is magabiztosan vezetik a tabellát. Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy közben a BL-selejtezők első körében sem jelentett a namíbiai ellenfél gondot, és hogy a góllövőlistát is a klub válogatott csatára, Bernard Parkervezeti tíz találattal, akkor meg kell állapítanunk, hogy parádés formában van az "amakhosi".

Nem így a sowetói rivális, Orlando Pirates, mely az amúgy kínos kudarccal végződő ANB alatt igyekezett bepótolni korábbi BL menetelése során elmaradt mérkőzéseit, de hiába nem engedték el a játékosaikat a ligaválogatottba a tornára, mezőnyfölényük ellenére kikaptak hazai pályán a SuperSport Unitedtől (1-2), majd csak egy ikszre futotta az AmaZulu ellen (1-1). Ezután már hiába nyertek az Ajax Cape Town ellen (2-1), a vezetőség menesztette Roger de Sá vezetőedzőt (aki aztán épp a fokvárosi Ajaxnál kötött ki), utódja átmenetileg Eric Tinkler, majd a Partizantól érkező szerb Vladimir Vermezovic lett, aki korábban három évig volt már a Kaizer Chiefs mestere. Nos, a nem túl acélos Polokwane City ellen elszenvedett vereség (1-0) és az Ajax-szal játszott döntetlen (0-0) nem volt túl jó kezdés az új mesternek, ám a Mamelodi otthonában elért győzelem (0-1) már akár adhat okot a bizakodásra a "kalózok" hívei számára.

A már említett két rangadó elvesztésével is a második helyen áll jelenleg a Mamelodi Sundowns, hiszen a kettő között három győzelmet könyvelhetett el Pitso Mosimane alakulata, az egyiket ráadásul épp az Orlando vendégeként bepótolt derbin egy hatalmasKekana bombával (0-1), de a Golden Arrows (2-0) és az Ajax Cape Town (3-2) elleni sikerek is értékes pontokat hoztak "Pretoria brazíljainak" konyhájára. Mögöttük a harmadik helyen a városi riválisSuperSport United található, annak ellenére, hogy legutóbb épp az őket üldöző Wits Universityotthonában vereséget szenvedtek (3-2), melyen a hazaiak támadója Sibusiso Vilakazi mesterhármast jegyzett.

A hónap csapata:
Espérance Tunis / Kaizer Chiefs

Az elmúlt hónapban két csapat is olyan kimagasló és magabiztos teljesítményt nyújtott, öt-öt meccsből négyet megnyerve és csupán egyetlen döntetlent játszva, hogy végül megosztva érdemelték ki a hónap csapata címet. Az Espérance Tunis kispadján debütáló egykori holland legenda Ruud Krol ott folytatta, ahol tavaly a CS Sfaxiennel abbahagyta (bajnoki cím, Szövetségi Kupa győzelem). Ebbe persze az egyébként szintén nem rosszul tejesítő elődje, Sébastien Desabremunkája is közrejátszott, így a "Taraji" (ez a csapat egyik beceneve) jó eséllyel pályázik rá, hogy egy év szünet után visszahódítsa a bajnoki trófeát. Az 1919-ben alapított, az alapítás helyszínül szolgáló kávéházról elnevezett egyesületnek az már a 26. sikere lenne, de a szurkolók persze közben a nemzetközi sikerre is szomjaznak, és a tavalyi BL-elődöntős szereplésnél többet várnak. Történelme miatt mindenesetre az Espérance erőnyerő volt az idei BL-selejtezők első körében.

A mindössze 1970 óta létező, ám jó ideje Dél-Afrika legnébbszerűbb klubjának számító Kaizer Chiefs mindeközben a tavaly megszerzett bajnoki címét szeretné megvédeni, ami azért bírna szurkolóik számára különleges jelentőséggel, mert negyedik ligasikerükkel utolérhetnék a mindössze 1996 óta létező Premier League örökranglistáján a nagy sowetói rivális Orlando Pirates csapatát (az élen a Mamelodi ötnél tart). Ráadásul közben a "törzsfőnökök" a BL-selejtezőkben is simán vettek már egy kört, és abban is bizakodik az alapító Kaizer Motaung (az észak-amerikai NASL-ben rövid életű Atlanta Chiefs egykori csatára), hogy az ősi ellenség tavalyi BL-második produkcióját is felülmúlják idén.

A hónap embere:
Hamdy El-Sayed

A BL címvédője, az egyiptomi Al Ahly csapata begyűjtötte az Afrikai Szuper Kupát a CS Sfaxien ellen (3-2), ami a csapat 19. nemzetközi trófeája, ezzel pedig a kairói egyesület az AC Milant megelőzve a világ legtöbb nemzetközi címét elhódító klubja lett. A hónap embere mégsem ezen a találkozón hívta fel magára a figyelmet, hanem a január 18-án a Rajaa ellen könnyedén, 3-0-ra megnyert bajnokin, ahol a harmadik találatot jegyezte El-Sayed Hamdy.Gólöröme igencsak speciálisra sikeredett, hiszen ünneplés helyett sírásban fakadt ki a 29 esztendős csatár, ugyanis kisfiát nem sokkal korábban ismeretlen tettesek elrabolták és 250 ezer egyiptomi fontos (kb. 8 millió forint) váltságdíjat követeltek érte. A 13-szoros válogatott játékos gondolatai átmeneti elterelése miatt akart mindenképpen futballozni, ám találata után öröm helyett a felgyülemlett aggodalom és feszültség szakadt ki belőle. Szerencsére a Karim névre hallgató kisfiú pár nap múlva épségben előkerült, El-Sayed pedig egy sérülés miatt nem sokat játszhatott azóta, a jelenet azonban mindenképpen főhajtást érdemel.