A Mesebeli Afrika facebook oldalának követői már megszokhatták, hogy nyár óta rendszeresen összeállítottuk a különböző ligák afrikai légiósaiból a hét álomcsapatát. Most a számos bajnokságban megtartott év végi szünetet kihasználva összegezzük egy kicsit, hogy a kontinens mely játékosai nyújtották a legkiemelkedőbb teljesítményt az ősz során és kik kerültek be legtöbbször szubjektiv válogatásunkba.
A kapusok közül továbbra is Vincent Enyeama tekinthető a kontinens legjobbjának és heti összeállításunkba is négyszer került be az elég viharos félévet maga mögött tudó 33 esztendős portás. A válogatottban összerúgta a port Sunday Oliseh szövetségi kapitánnyal, majd be is jelentette, hogy többet nem kíván a sascímeres mezben szerepelni, klubcsapatával pedig kifejezetten gyengén kezdték a bajnokságot. Hervé Renard leváltása után azonban az új vezetőedzővel, Frédéric Antonettivel magára találni látszik a Lille, melynél a francia Ligue 1-ben csak két csapat kapott kevesebb gólt. Enyeama 16 meccsen állt a kapuba és ezek közül 8 alkalommal gólt sem kapott.
Háromszor került a hét csapatába a Malagában néha bravúros teljesítményt produkáló Carlos Kameni, a Rizesport a török Süper Lig középmezőnyébe felhozó Charles Itandje és a belga Jupiler League meglepetéscsapatában magabiztosan védő Didier Ovono. A két álomcsapat-tagsággal rendelkező Abdoulaye Diallo nagyon sajnálhatja, hogy csak Benoit Costil sérülése idején védhette a Rennes kapuját, mert a hét rábízott meccsen nem lehetett rá panasz.
Noha sztereotipikusan az afrikai játékosokat fegyelmezetlennek tartják a felszínes értékítéletek és inkább csak a támadókat szokták dícsérni, a kontinens légiós védői közül az ősz folyamán ketten is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak kiemelkedő klubokban. Egyaránt ötször került be álomcsapatunkba a BL-ben is ismét továbbjutó és a francia bajnokságot is toronymagasan vezető Paris Saint-Germain jobbhátvédje, Serge Aurier és az olasz bajnokság egyik legmagabiztosabb játékát produkáló és az EL-csoportján is végigmasírozó Napoli középhátvédjem Kalidou Koulibaly. Előbbi egyébként 3 gólt és 2 gólpasszt is jegyzett és egyszer még a védelem tengelyében is helyt állt, míg utóbbi egy olyan védősor kirobbanthatatlan tagja, mely a második leghatékonyabb az ezen területen amúgy is specialistának számító Itáliában.
A német Bundesliga újonca, az Ingolstadt különösen a szezon elején nyújtott emlékezetes produkciót, és különösen ekkor hívta fel magára a figyelmet a védelemben a kameruni válogatott csapatkapitány, Marvin Matip, aki négyszer is bekerült álomcsapatunkba. Korábban állandó jelzőként említettük, hogy a Schalkéban már nagyobb névnek számító Joel Matip bátyja, ezt azonban most már alighanem nyugodtan elhagyhatjuk neve mellől, hiszen Marvin is komoly elismerést vívott ki magának.
Az angol Premier League-ben jól teljesítő Watford jobbhátvédjének, Alan Nyomnak is sikerült háromszor bekerülnie álomcsapatunkba, neki azonban nagy pechje, hogy a posztján így sem volt esélye megelőzni Aurier-t. A védelem másik oldalán, a bal szélen jóval nagyobb volt a tülöngés, kettőnél többször senki sem került be a hét legjobbjai közé. Az ősz csapatába végül a rossz rajt után megtáltosodó Gazélec Ajaccio guineai légiósát, Issiaga Syllát választottuk be, aki rendkívül fiatal kora ellenére már 24-szeres válogatottnak mondhatja magát, és ha így folytatja, valószínűleg nem csak az őt Korzikára kölcsönadó Toulouse, de sokkal nevesebb klubok is lehetnek következő állomáshelyei.
Az afrikai középpályások közül talán a Ligue 1-ben brillírozó Angers csapatkapitánya, Cheikh N’Doye tette le leginkább a névjegyét az elmúlt ősszel. Újonc csapata jelenleg a dobogón áll, ő pedig 5 góljával és meccsenkénti 4 labdaszerzésével nem csak a gárda legjobbjának bizonyult, de már a francia bajnokság legjobb középpályásai közt is említik. Pedig a 29 esztendős játékos életében először játszik az élvonalban, de úgy látszik, későn érő típus, így a válogatottban is csak idén kezdett el alapemberré válni.
Más a helyzet a hét afrikai álomcsapataiba szintén négyszer bekerülő André Ayew-val, aki édesapja révén gyakorlatilag mindig is kitüntetett figyelmet kapott hazájában és a válogatottnak is csapatkapitánya. Nyáron új próbatétel elé állította magát és Angliába tette át a székhelyét, ahol főleg kezdetben ment neki jól a játék és a Premier League legjobbjának járó díjat is elnyerte augusztusban, mely kitüntetésben afrikai játékos ritkán részesül. A folytatás viszont sokkal rosszabbul sikerült, jelenleg a bennmaradásért küzd a Swansea, bár a ghánai „buddha” közben 6 gólnál és 2 gólpassznál tart.
A harmadik középpályás pozícióra négy játékos is pályázott, akik egyaránt háromszor kerültek be a hét legjobbjai közé, végül az ifjú N’Dong és Seri és az annyira már nem is ifjú Agyamang-Badu helyett a legrutinosabbra, Yaya Touréra esett a választásunk az ősz legjobbjainak kiválogatásánál. Az elmúlt négy év afrikai aranylabdása a jó szezonkezdet után csapatával együtt kicsit halványabb időszakot produkált, majd év végén újra mutatott remek dolgokat, így a febriárban megnyert Afrika-kupa fényében akár az idei év aranyladájára is pályázhat.
Azt azért meg kell hagyni, hogy 2015 őszén is a támadók nyújtották a legzajosabb sikereket az afrikai légiósok közül. Különösen igaz ez a hét csapatába nyolc alkalommal is bekerülő Riyad Mahrezről, aki az Angliában sokáig vezető Leicesterben sokkal nagyobb durranás lett, mint az a franciaországi évei után várható lett volna. 13 gólja és 6 gólpassza a világ legnagyobb klubjainak érdeklődését is felkeltette, de a januári átigazolási időszakban feltehetően még marad a rókáknál.
Ugyanilyen pompás őszt tudhat maga mögött Pierre-Emerick Aubameyang, aki a Borussia Dortmundban szerzett összesen 27 gólt a bajnokságban, az EL-ben és a német kupában, ezzel pedig nem csak a Bundesliga góllövőlistáját vezeti jelenleg, de az elmúlt félév legtermékenyebb góllövője is. A januári afrikai aranylabda szavazáson komoly kihívója lehet Yaya Tourénak, bár a Gabon számára rosszul sikerült Afrika-kupa alighanem örökre keserű emlék marad.
Különösen az év végén vált látványossá az újonc Watford és csatárának, Odion Ighalónak a teljesítménye a Premier League-ben, nem csoda, ha a nigériai légiós értéke a transfermarkt becslése szerint is megduplázódott. Az elmúlt hat bajnoki mindegyikén betalált, összesen 14 gólnál jár már és a szuper sasoknak is ő a legújabb reménysége, hogy oly sok dicső előd nyomdokaiba lépjen.
Végül mint egy ráadásként, nézzük a whoscored.com statisztikái és osztályzatai alapján kiket tartott az ősz legjobb afrikai játékosainak az öt európai élbajnokságban. A legjobb száz labdarúgó közé tizenketten kerültek be, a legelőkelőbb helyen pedig nem meglepő módon ezen a listán is Riyad Mahrez szerepel, aki Európa harmadik legjobb játékosának értékel az oldal, de a Serge Aurier által elért kilencedik hely is kifejezetten megsüvegelendő. A rapszodikus őszt maga mögött tudó Borussia Mönchengladbach guinea légiósa, Ibrahima Traoré már „csak” a harmincharmadik, a még ellentmondásosabban teljesítő Bordeau tunéziai üdvöskéje, Wahbi Khazri pedig negyvenedik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése