Ezt történt 2017. január-februárjában

Afrikai Nemzetek Kupája 2017

2017. január 14-én ismét felcsendül az Eurosporton az Afrikai Nemzetek Kupája szignálja, kezdetét veszi a 31. ANK. A tornát eredetileg Líbiában rendezték volna, ám az ottani állapotok miatt végül Gabon lett helyszín. A 2015-ös kiírás rendezésétől az utolsó pillanatban elálló Marokkó eredetileg nem vehetett volna részt ezen a kupán, ám a Nemzetközi Sportdöntőbíróságon pert nyert az Afrikai Labdarúgó Szövetség ellen, így mégis indulhatott, és a selejtezőn ki is vívta a részvétel jogát. A 2013-as győztes Nigéria ellenben elvérzett a kvalifikáció során – egyszóval semmi különös nem történt az előkészületek során.

A csoport

Gabon októberi vb-selejtezőjén az augusztusban fél évre (!) kinevezett Jorge Costa ült a kispadon, a novemberin már az addigi technikai igazgató José Garrido, majd az ANK előtt José Camachót nevezték ki szövetségi kapitánynak. Az ideális, nyugodt előkészületeket ilyeténképp biztosítván a gaboni szövetség nyilvánvalóan csak az éremszerzéssel lenne elégedett. Az ehhez vezető első lépést a nyitómeccsen a torna egyetlen abszolút újonca, Bissau-Guinea ellen kellene megtenni, amely a selejtezőben a 2012-es győztes Zambiát és az előző kiírásban csoportját megnyerő Kongót utasította maga mögé. Némi tapogatózó játék után a hazaiak támadásba is lendülnek, és első veszélyes akciójukat még a félidő közepén gólra váltják,Aubameyang nagyszerű beadását a lesgyanús pozícióban álló Evouna vágja a kapuba. Ezzel pedig a gaboniak a maguk részéről befejezettnek is tekintik a mérkőzést. A bissau-guineaiak felbátorodnak, egyre veszélyesebb támadásokat vezetnek, és a 85. percben ki is egyenlítenek. Gabon későn kapcsol rá újra, 1:1-gyel zárul a nyitómeccs, az újonc megszerzi első ANK-pontját. Még aznap este megütközik a csoport két favoritja, Burkina Faso és Kamerun is. A két csapat a selejtező hat meccsén 6, illetve 7 gólt szerezve nyerte meg csoportját, és egymás ellen is a biztos védekezésre helyezik a hangsúlyt. Egyetlen klasszis villanás dönt, melyet Aboubakar mutat be a második félidő derekán, Kamerun győzelemmel kezd.

Burkina Faso a rendező ellen javíthat. Paulo Duarte több helyen változtat az összeállításon, és húzásai be is jönnek: már a szünetre két gólos előnyt szed össze csapata, a gólokon a Traoré fivérek, Alain és Bertrand osztoznak. Gabon a meccs hajrájában szépít, de nem tud pontot szerezni, és a kiesés szélére kerül. Kamerun ellenben Bissau-Guinea ellen már a továbbjutását is biztosíthatja. A papírforma alapján egyértelmű meccseket azonban sokszor nem könnyű megnyerni, ezen a meccsen is a levegőben lóg a meglepetés. Végül, amikor Kamerun már öt csatárral rohamoz, a középhátvéd Chedjou fejesével jön össze az egyetlen, győzelmet érő gól.

Gabon ellen így a Szelídíthetetlen Oroszlánok számára már nincs tét, Hugo Broos edző pihentet is néhány játékost. Az életükért küzdő gaboniak fölényben játszanak, ám helyzetbe ritkán kerülnek. Sőt, Kamerun egy kósza ellenakcióból a vezetést is megszerzi a kezdőcsapatba először beállított Njie révén – hogy aztán két perccel később Evouna egyenlítsen. A végén Aubameyang ziccert hibáz, és a Bundesliga góllövőlistájának vezetője találat nélkül zárja a tornát. Az 1:1-es döntetlennel Gabon búcsúzik, Kamerun pedig megnyeri a csoportot. A másik meccsen Bissau-Guineának győznie kéne a második hely megszerzéséhez Burkina Faso ellen, amire a papírforma szerint nincs sok esélye. De kit érdekel a papírforma?! A 2. percben egy kapitális védelmi hibát követően máris a kiscsapaté az előny! Egészen a félidő végéig Bissau-Guinea áll továbbjutásra, ám a szünetre végül Bertrand Traoré góljának köszönhetően már 1:1-gyel vonulnak a csapatok. Burkina Fasónak ennyi elég is lehet a továbbjutáshoz, ha a másik meccs számukra kedvezően alakul – a negyeddöntős hely biztosításához azonban győzniük kellene. Így a hajrára beszáll a veterán Aristide Bancé is, akinek a fejesével végül győzni tud Burkina Faso (2:1). A szimpatikus bissau-guineai csapat azonban így is belopta magát a semleges szurkolók szívébe.
1. Kamerun - 7 pont
2. Burkina Faso - 6 pont
3. Gabon - 2 pont
4. Bissau-Guinea - 1 pont

B csoport

A selejtezőben hat meccsen 25 gólt termelő algériai csatársortól joggal tarthat a leggyengébb csoportból kijutó zimbabwei válogatott. A Mahrez-Slimani-Soudani trió pedig be is mutatja, mire képes, már az első negyedórában három góllal terhelhetné meg az ellenfél hálóját, ám csak Slimani tudja kihasználni a helyzetét. A második játékrészben azonban kiszakad a gólzsák, Bentaleb, Mahrez és a csereként beálló Brahimi is betalál, Zimbabwétől csak egy szépítő gólra telik (4:1). A Tunézia-Szenegál találkozó első 25 percében szinte semmi nem történik, ám Mané vezető gólja után némiképp felélénkül a meccs, hiszen az öt védővel felálló tunéziaiaknak is mutatniuk kell valamit. A második félidő elején Msakni csodás szabadrúgásával össze is jön az egyenlítés, ám néhány perccel később a Sow-t meglepetésre kiszorító Konaté révén újra Szenegál kerül előnybe, és ezt meg is tudja tartani a meccs végéig (2:1).

Tunézia Algéria ellen is védekezésre rendezkedik be, részint, mert ez az erősségük, részint, mert Algéria ellen valószínűleg az összes többi afrikai együttes sem támadna ki. A feszült légkörű mérkőzésen egymást érik a szabálytalanságok és a lapok. Az első tunéziai kiállítás után Algéria fölénybe tud kerülni, ám gól annak ellenére sem esik, hogy a hosszabbításra kettős emberelőnybe kerül Mahrez és csapata. Zimbabwe ellenében Szenegál egyértelmű esélyesnek számít, ám gyenge játékot mutat be, és a második félidő elején hátrányba is kerül. Sow pályára küldése feldobja némileg a támadójátékot, ám így is csak az egyenlítés jön össze, Szenegál meglepetésre pontokat veszít.

A Szenegál-Algéria csoportrangadó előtt így mindkét csapat tudja, hogy döntetlen esetén biztos továbbjutó. A meccs eleji gyors gólváltás egy ideig azt sejteti, hogy ennek ellenére is izgalmas meccs kerekedik, ám az 1:1-be mindkét csapat hamar belenyugszik; a második félidőt jobb lett volna le sem játszani. Tunézia ezalatt Zimbabwe ellen igyekszik begyűjteni a három pontot, amellyel, ha a másik meccs nem döntetlennel ér véget, továbbjuthatnak. Msakni újabb jó szabadrúgását Abdennour be is fejeli, és úgy tűnik, marad az egyébként hiábavaló 1:0,  ám a végén Zimbabwe egyenlít, így a két csapat azonos pontszámmal esik ki, egyaránt győzelem nélkül, noha a három meccsből kettőt veretlenül vívott meg.
1. Algéria - 5 pont (gk.: 5-2)
2. Szenegál - 5 pont (gk.: 4-3)
3. Tunézia - 2 pont (gk.: 2-3)
4. Zimbabwe - 2 pont (gk.: 3-6)

C csoport

A címvédő Elefántcsontpart nyitja a C csoportot, mégpedig immár az egyetlen Salomon Kalouval a keretben az Aranygeneráció meghatározó játékosai közül. A Togo elleni mérkőzésen az Elefántok nem igazán tudnak fölénybe kerülni, sőt, mintha inkább a szervezett, rutinos togóiak kontrollálnák a játékot. A találkozó egyetlen gólját mindenesetre egy védelmi hiba után éppen Kalou kotorja a kapuba, Elefántcsontpart 1:0-ás győzelemmel kezd. A Kongói Demokratikus Köztársaság csapatából hiányzik legnagyobb sztárjuk, az Evertonban súlyos sérülést szenvedő Bolasie, ám Mbokani és Bokila révén így is az ő támadósoruk látszik veszélyesebbnek Marokkóénál, ahol Hervé Renard a stabil védekezésre helyezi a hangsúlyt. A meccs lassú tempóban zajlik, a kapuk alig forognak veszélyben, 0:0-s állásnál hangzik fel a hármas sípszó. 

A Kongói DK Elefántcsontpart ellen is kezdeményezni próbál, ám nem sokra jut a Bailly vezette védelem és a Dié irányította középpálya szorításában. A címvédőnél az élénk Gradel kapufáig jut a második félidőben, a túloldalon Mbokani hagyja ki az egyetlen, de nagy helyzetet, és ezen a meccsen sem esik gól. Togó viszont meglehetősen offenzívan kezdi a Marokkó elleni mérkőzést, és a veterán, klub nélküli Adebayor által szépen kidolgozott helyzetből meg is szerzi a vezetést. Marokkó nagy bajban, ám hiába dobja Renard sorban a pályára csatárait, a játék igencsak akadozik, és Togó végül is meglepő, de megérdemelt győzelmet arat (1:0).

Az utolsó kör előtt egyik csapat sem jutott még tovább, de mindegyiknek megvan erre az esélye. A legkilátástalanabb helyzetből induló Marokkó kezdőcsapatát teljesen átvariáló Renard számára furcsa érzés lehet az előző kiírásban általa aranyéremre vezetett Elefántcsontpart ellen meccselni, noha az őszi vb-selejtezőn egyszer már szembekerült egykori csapatával. Akkor 0:0 lett a végeredmény, ezúttal viszont Youssef El-Arabi révén már az 5. percben előnybe kerülnek a marokkóiak, majd egy szépen végigvitt kontra végén a második gólt is beviszik a félidő felénél. Elefántcsontpart az angol válogatottságról frissiben lemondó Zaha korai becserélésével pörgetné fel játékát, ám inkább a szerencsének köszönheti, hogy még a szünet előtt szépít. A második félidőben aztán tovább támadnak az Elefántok, ám egy újabb kontragóllal, melyet Amrabat szerez, Marokkó növelni tudja előnyét. A végjátékra Elefántcsontpart újra szépít, de – hallatlan izgalmak után – végül nem tud egyenlíteni(, és Marokkó sem ér el további kontráiból újabb gólt, 3:2 a végeredmény). Eközben a szintén győzelmi kényszerben játszó Kongói DK nyomás alá helyezi Togót, és Mbokani révén nem sokkal a szünet előtt meg is szerzi a vezetést. A második játékrészben így Togónak kell támadnia, amitől sebezhetővé válik a védelmük: a 70. percben a kongóiak elérik a másodikat is, Togó pedig csak a szépítésre képes (2:1). A Kongói DK esetében így nincs szükség számolgatásra: csoportelsőként jutnak tovább, míg a címvédő rosszabb egymás elleni eredménye okán kiesik!
1. Kongói DK - 5 pont
2. Marokkó - 4 pont
3. Elefántcsontpart - 4 pont
4. Togo - 3 pont

D csoport

E csoport érdekessége, hogy Uganda, Ghána és Egyiptom a világbajnoki selejtezőkön is egy négyesbe került; onnan csak a csoportelső jut majd tovább. A fiatal ugandai csapat októberben 0:0-t harcolt ki Ghánában, amivel – a sikeres ANK-selejtező után – újra kivívták maguknak a tiszteletet. Emellett viszont elérték azt is, hogy a ghánaiak maximális koncentrációval játszanak ellenük a január 17-i meccsen is, így pedig Uganda alárendelt szerepbe kényszerül. Egy szellemes összjátékot követően az első félidőben Jordan Ayew góljával a ghánaiak meg is szerzik a vezetést, majd a másodikban Atsu is betalál, magabiztos 2:0 a végeredmény. Mali és Egyiptom egyaránt stabil játékra képes, fantázia azonban csak egy-egy támadóban van. A mali Maiga és az egyiptomiSalah azonban ezúttal észrevétlenek, így egy közepes meccsen két pontrúgás utáni góllal 1:1-es döntetlen születik.

Mali aztán Ghána ellen is hozza a biztos védekezést, ám többre nem igen képesek. Igaz, hogy a ghánai helyzetek sem sorjáznak, ám várható, hogy előbb-utóbb összejön a győzelmet jelentő gól, amelyet végül André Ayew helyez el a mali kapuban. Egyiptom ellenében Uganda jól megérzi az esélyt, és a kisebb csapatok nyugalmával futballozik, lassítja a játékot. A védekezés ugyan nem hibátlan, Salaht nehéz tartani, ám elöl a rutinos Massa jól tartja meg a labdákat, a 21 éves Farouk Miya, a Standard Liége tehetsége pedig a vezetést is megszerzi. Egyiptom erősít, és egyre nagyobb nyomást helyez az ugandai védelemre, amely azonban a szerencsével sem hadilábon állva kitart. Sőt, a 86. percben Miya még egyszer elszalad, és pimasz ejtéssel mattolja a 44. életévét a torna elején betöltő El-Hadary kapust. Uganda legyőzi Egyiptomot!

A Fáraók a vb-selejtezőn hazai pályán legyőzték Ghánát, és most semleges pályán is így kell tenniük, ha nem akarnak már a csoportmeccseket követően hazautazni. A ghánaiak biztos továbbjutásuk tudatában kissé motiválatlanul lépnek pályára, és hamar hátrányba is kerülnek, Salah tizenegyesből eredményes. Egyiptom jó teljesítményt nyújt, amelynek az első félidő hajrájában újabb gól a jutalma. Ghána a második félidőre – a cseréknek is köszönhetően – némileg felpörög, Wakaso szétlövi a kapufát, ám Salah újabb góljával Egyiptom végül fölényes győzelmet arat. Más kérdés, hogy ez semmire sem elég: Uganda is viszonylag gyorsan vezetést szerez Mali ellen, és bár a második gólt sehogy sem sikerül összehozni, pontszerzésük nem forog veszélyben. Mali ugyan az utolsó percben egyenlít, ám a második hely a döntetlennel is Ugandáé!
1. Ghána - 6 pont
2. Uganda - 4 pont
3. Egyiptom - 4 pont
4. Mali - 2 pont

Negyeddöntő

Kamerun és Szenegál az új évezred elején a kontinens legjobbjai közé tartoztak, ám azóta sok sikert nem értek meg az ANK-n. Óvatos meccs kerekedik, az 56. percig alig történik említésre méltó esemény. Akkor azonban Kalidou Koulibaly a kapuba fejel egy oldalszabadrúgást, így Kamerunnak futnia kell az eredmény után. A 88. percben a folyamatos támadás meg is hozza az eredményét, Moukandjo bekotorja az egyenlítő gólt, hosszabbítás következik. Ennek első félideje ugyanolyan óvatos játékot hoz, mint az első 45 perc, ám aztán egy Mané-szólót követően Mame Biram Diouf találatával újra Szenegál kerül előnybe, és ezúttal ki is tudják védekezni a hátralévő időt, bejutnak az elődöntőbe.

Az Algéria-Burkina Faso csata első félidejében a játékvezető komoly hibát követ el, amikor Mahrez buktatásáért nem ítél tizenegyest – 5 perccel később azonban Pitroipa felrúgásáért, jogosan, a büntetőpontra mutat. Alain Traoré tizenegyesével így a szünetben Burkina Faso vezet, és a második félidőben taktikus játékkal őrzi is az előnyt. Az algériaiak az idő múlásával egyre türelmetlenebbé válnak, egyre többet foglalkoznak a bírói ítéletekkel. Előbb Leekens kapitányt, majd a botrányos véghajrában Mandit is kiállítja a játékvezető, Burkina Faso 1:0-ás győzelemmel lép tovább.

Uganda, a torna meglepetéscsapata a két évvel ezelőtti bronzérmes Kongói Demokratikus Köztársaság együttesével találkozik, és akár előnybe is kerülhetne, ám Massa elhibáz egy tizenegyest. Az idő előrehaladtával a kongóiak fölénybe kerülnek, két második félidei góllal igazolják a papírformát, és pontot tesznek az ugandai tündérmese végére. (Már ami az ANK-t illeti; vb-selejtezőkön még megmutathatják Milutin Sredojevic tanítványai.)

A ghánaiak alapos fejmosásban részesülhettek az Egyiptom elleni meccsen mutatott teljesítményük miatt, Marokkó ellen újra önmagukhoz méltóan szerepelnek. Főleg Atsu villog, ám a vezető gólt a felfutó balhátvéd, Baba Rahman szerzi. Marokkó ezt követően szerencsés módon egyenlít egy méretes kapushiba után, ám a második félidőben már nem bírják a nyomást, Ghána megérdemelt győzelmet arat.

Elődöntő

Szenegál szinte még fel sem ocsúdik, már 2:0-ás hátrányban van a Ghána elleni elődöntőn, miután előbb André Ayew, majd Atsu mattolja az össze-vissza futkosó szenegáli védelmet. Tulajdonképpen csak a második félidőre szedi össze magát Aliou Cissé csapata, és az ezúttal csereként beszálló Keita Baldé góljával szépítenek is. De nem sokáig szoros a meccs: Wakaso a felső sarokba varázsol egy szabadrúgást, és az utolsó húsz percben már Szenegál is érzi, hogy két gólos hátrányban nincs esély ez ellen a ghánai együttes ellen.

Burkina Faso-Kongói DK elődöntőre aligha fogadtak volna sokan a torna előtt, noha az utóbbi években mindkét csapat szerzett már érmet az ANK-n. Az elődöntő nem hoz túlságosan jó játékot, egyik csapat sem kockáztat, főleg nem a kongóiak. A 88. percben Bancé gondoskodhatna arról, hogy ne kelljen hosszabbítást játszani, ám ajtó-ablak helyzetben öt méterről az üres kapu fölé továbbítja a labdát. A ráadás második fele azonban gyors burkinai góllal kezdődik, a 30 évesen is kíméletlen tempót diktáló Pitroipa használja ki a ritkán adódó lehetőségek egyikét. A tizenegyespárbajra vágyó és váró kongóiak gyorsan pályára küldenek még egy támadót, de nem marad idejük az egyenlítésre.

Bronzmérkőzés

A mélyebb kerettel rendelkező Szenegál több poszton is tud újítani az elődöntőhöz képest, a kongói kispad rövidebb. Az ő játékosaik fáradtabbnak is tűnnek, Szenegál irányítja a játékot. Moussa Sow mindkét félidőben bólint egy gólt, a kongóiak pedig ezután nem is különösebben erőlködnek: Szenegálé a bronzérem.

Döntő

Az egyik oldalon az utóbbi világbajnokságokon leginkább versenyképes afrikai csapat, Ghána, amely a legutóbbi öt ANK-n egyaránt legalább elődöntőt játszott, de az aranyérmet 1982 óta egyszer sem tudta begyűjteni. A másikon pedig a 2013 után ismét kisebb meglepetésre döntőig jutó esélyleső, Burkina Faso.

Az újbóli lehetőség kapujában Ghána kicsit idegesen kezd, a burkinaiak előtt többször is felcsillan az esély, Alain Traoré még egy tizenegyest is mellélő. A vezetést aztán Ghána szerzi meg Jonathan Mensah fejesével, miután egy szögletre rosszul mozdul ki az ellenfél kapusa. Ezt követően már magabiztosabbak a ghánaiak, többet tartják a labdát, nem hagyják kibontakozni Burkina Fasót. Az eredmény sokáig nem változik, ám a meccs végére a burkinaiaknak kockáztatniuk kell, és feláldozzák a védekezést a támadás oltárán: a ghánaiak több kontra végén is lezárhatnák a meccset, és ez végül meg is történik, a 90. percben a cserecsatár Waris beviszi a kegyelemdöfést. Ghána története ötödik ANK-sikerét aratja; aligha férhet hozzá kétség, hogy megérdemelten, hiszen nem volt náluk jobb csapat a tornán. A két évvel ezelőtt drámai körülmények között elvesztett döntő után André Ayew ezúttal örömében fakadhat sírva.
1. Ghána
2. Burkina Faso
3. Szenegál
4. Kongói Demokratikus Köztársaság