Miért nem nyer VB-t afrikai csapat?

„Azt hiszem, ha brazil lennék, minden sokkal könnyebben menne. Ez csak egy megállapítás, nem kifogásokat keresek, de valahogy mindig ez volt az érzésem. Hogy miért? Egy kicsit mindenért: a berögzült rendszer miatt, a játékosmegfigyelők, az edzők, a döntéshozók miatt. Amikor egy afrikai eljut a legfelső szintre, annak nem mindig örülnek. Mintha nem szabadna ott lennie. Mintha nem ott lenne a helye."

Yaya Touré
(France Football által készített interjú, 2015. november 3.)

Nemrég ért véget a legutóbbi U17-es világbajnokság, melyen 1993 után másodszor is két afrikai válogatott vívta a döntőt, mégpedig úgy, hogy a két csapat keretében egyetlen légiós sem szerepelt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ebben a korosztályban immár 7 aranyéremmel, 6 ezüstéremmel és 3 bronzéremmel büszkélkedhet a fekete kontinens az 1985 óta megrendezett 16 VB-n, akkor igencsak szembetűnővé válik a kontraszt az utánpótlás sikerei és a felnőtt szinten való áttörés elmaradása között. Az afrikai futball fejlődése ugyan nagyjából az ezredfordulóig viszonylag jól nyomon követhető a felnőtt válogatottak VB-szereplésén is, a legjobb négy közé azóta sem sikerült bejutnia egyetlen reprezentánsnak sem, a mérkőzésenként szerzett átlagpontszám pedig inkább ereszkedő tendenciát mutat az utóbbi tornákon. Ezzel szemben az U17-es megmérettetéseken kisebb, átmeneti hullámvölgyeket leszámítva folyamatosan magas szintet tart a kontinens. A következő posztban egy korábbi félkísérlethez hasonlóan néhány olyan tényezőnek igyekszünk utánajárni, melyek közrejátszhatnak a két eredménysor jelentős eltérésében. A téma jellegéből adódóan a válaszadás teljessége nyilvánvalóan nem lehet célunk, viszont megkísérlünk a felszínes válaszokon legalább egy lépéssel továbbjutni.

Afrikai VB-értékelés II.

A brazíliai világbajnokság befejeztével kitértünk már az afrikai csapatok körül kialakuló, nem éppen VB-re illő eseményekre és hátterükre, valamint a torna már közvetlenebb értékeléseként a kontinens teljesítményének általános áttekintésére, most pedig, ha megkésve is, de az egyes válogatottak szereplését vesszük górcső alá külön-külön. Ahogy már korábban is hangsúlyoztuk, ez a világbajnokság is rávilágított arra, hogya fekete kontinensen nem elég, ha a szövetségi kapitány jó szakember, hanem az átlagosnál is fontosabb tényező a tekintélye. A kemény kézzel megszervezett csapatairól híres Vahid Halilhodzic és a csapategység érdekében akár sztárokat is habozás nékül száműző Stephen Keshi egyaránt továbbvezette fiait a csoportjából, miközben a pályája első vezetőedzői munkájaként elefántcsontparti szövetségi kapitány Sabri Lamouchi, a kameruniak élére a mezgyártó lobbija által kinevezett Volker Finke, vagy a magukat "visszakuncsorgó" sztárjai által kikezdett Kwesi Appiah gárdái rendre csalódást okoztak, és elbuktak már a kvartettjükben.

(a statisztikák a fifa.com, a whoscored.com, a squawka.com és a fourfourtwo.com adatai alapján készültek)

Afrikai VB-értékelés I.

A brazíliai világbajnokság befejeztével elérkezik az értékelések ideje, így megragadhatjuk az alkalmat, hogy számot vessünk Afrika idei eredményeivel is. A világbajnokságra nem illő események újra kíméletlenül éberesztettek rá mindenkit azafrikai futballvalóságra és a nehezen kezelhető problémákra. Jelen bejegyzésben foglalkozzunk inkább a pályán mutatott teljesítménnyel, hiszen jópár érdekesség történt a fekete kontinens csapataival a mérkőzéseken is. Értékelésünk első részében a kontinens összteljesítményével foglalkozunk, a válogatottakkal külön-külön pedig majd egy második részben. Előljáróban mindenesetre annyit leszögezhetünk, hogy a fekete kontinensen talán az átlagosnál is fontosabb tényező a szövetségi kapitány tekintélye. A kemény kézzel megszervezett csapatairól híres Vahid Halilhodzic és a csapategység érdekében akár sztárokat is habozás nékül száműző Stephen Keshi egyaránt továbbvezette fiait a csoportjából, miközben a pályája első vezetőedzői munkájaként elefántcsontparti szövetségi kapitány Sabri Lamouchi, a kameruniak élére a mezgyártó lobbija által kinevezett Volker Finke, vagy a magukat "visszakuncsorgó" sztárjai által kikezdett Kwesi Appiah gárdái rendre csalódást okoztak és elbuktak már a kvartettjükben.

VB-botrányok és az afrikai futballvalóság

A 2014-es labdarúgó világbajnokságon szereplő afrikai csapatok egy átlagos európai futballszurkoló számára nem elsősorban a pályán mutatott teljesítményről maradnak emlékezetesek, hanem inkább a csapatok körül kialakuló botrányok miatt. Ebbe persze alaposan belejátszik, hogy a vezető európai médiumok az 1974-es szégyenletes zaïrei VB-szereplés óta amúgy is előszeretettel élcelődnek az afrikai kontinensről érkező válogatottakon és az őket körülvevő közegen. A sokszor csak feltételezéseken alapuló történeteket aztán a hitelességért való felelősségvállalás szükségessége nélkül már könnyedén veszi át számtalan sajtóorgánum Európában (így Magyarországon is), hiszen egyszerűen hivatkozhatnak "jó nevű" forrásaikara és ezzel igencsak olcsó és népszerű módon használhatják ki az amúgy a körülmények tekintetében tájékozatlan olvasóik kulturális fensőbbségtudat-igényét. Ilyen sztorikból nem volt hiány a brazíliai VB alatt sem, melyek azonban nem homályosíthatják el azokat a valós problémákat, melyekkel az afrikai labdarúgásnak meg kell küzdenie. Ezek végiggondolására tesz kísérletet az alábbi bejegyzés, azzal a kitétellel, hogy elsősorban a lelkiismeretlen félreinformálások feletti felháborodás ihlette, ugyanakkor igyekszik valamelyest ezen tovább is lépni.

Afrika számára véget ért a 2014-es VB-kaland

A két nyolcaddöntős csapat kiesésével véget ért Afrika számára 2014-es labdarúgó világbajnokság, mely részben akár sikeresnek is tekinthető a kontinens számára, hiszen korábban sohasem fordult elő, hogy két válogatott is továbbjutott volna csoportjából. Másrészt azonban sok "nem oda illő" esemény tette keserűbbé a szurkolók szájának ízét, mely gyakran háttérbe szorította a pályán mutatott játék értékelését is. Nigériának és Algériának mindenesetre semmi oka nincsen a szégyenkezésre, mindkét válogaotott tisztességesen helyt állt a csoportjában is, és a legjobb tizenhat között is a tőle telhető módon megnehezítette jóval nagyobb nevű és esélyesebb ellenfele dolgát.

Afrikai VB-nyolcaddöntők előtt

Felemás teljesítményt nyújtottak az afrikai válogatottak a 2014-es labdarúgó világbajnokság csoportkörében. Sok kellemetlen kudarc keserítette ugyanis a kameruni, elefántcsontparti és ghánai csapat szereplését, miközben Nigériának és Algériának hála sikerült történelmet írni, a kontinensről először jutott be két csapat is a nyolcaddöntőkbe. Utóbbi válogatottaknak akkor sincs semmi okuk a szégyenkezésre, ha itt már véget is érne az idei VB-kalandjuk, hiszen egyrészt csoportjaikban is tisztességesen helyt álltak, másrészt következő ellenfeleik jóval esélyesebbek náluk. Afrika szereplésének átfogóbb értékelésére a VB befejeztével térjünk vissza, most tekintsünk inkább még előre egy kicsit, és nézzük mit várhatunk a hétfőn rendezendő két nyolcaddöntőn.

Az első forduló után - afrikai vb-értékelő

Túl vagyunk a 2014-es labdarúgó világbajnokság csoportkörének első fordulóján, vagyis minden részt vevő válogatott, köztük az öt afrikai csapat, bemutatkozhatott a közönségnek. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy röviden értékeljük a fekete kontinens képviselőinek eddigi teljesítményét, előretekintsünk, mire számíthatunk a folytatásban és akár összevessükelőzetes elvárásainkat a jelenlegi helyzettel. Az összkép egyelőre nem túl fényes, egy győzelem, egy döntetlen és három vereség a mérleg. Ráadásul Kamerun, Nigéria és Ghána is kvartettjének leginkább verhetőnek tartott ellenfelével szemben betlizett, számukra a nyolcaddöntő máris nehezen elképzelhető, és egyedül Elefántcsontpart tudott tenni egy nehéz, de fontos lépést a cél felé. Így tehát beigazolódni látszik, hogy az afrikai labdarúgás kilencvenes évek végéig tapasztalható fejlődése már a múlté, és ha nem is játszanak a csapatok teljesen alárendelt szerepet a világ többi konföderációinak képviselőivel szemben, már a csoportból való továbbjutás is nagy eredménynek számít(ana), melyet pedig 1986 óta minden VB-n sikerült egy-egy afrikai csapatnak elérnie.

Mit várhatunk a VB-n Afrikától?

Rohamosan közeleg a brazíliai labdarúgó világbajnokság, így itt az ideje, hogy az afrikai futballal foglalkozó blog is lassan ráhangolódjon a nagy eseményre. A három részesre tervezett beharangozó első két darabja a kontinens eddigi vb-szereplésével foglalkozik majd, míg az utolsóban az idei tornára kijutott válogatottak felkészülésével és esélyeivel.

Miután áttekintettük, hogyan kezdte meg szereplését az afrikai labdarúgás a világbajnokságokon, majd, hogy hogyan tört meg a fejlődés az új érában, a 32 csapatos VB-k során, fordítsuk figyelmünket most már az idei tornára és nézzünk körül az öt kvalifikált válogatott háza táján. Egyébként a kontinens VB-történetében először ugyanarról az öt országról van szó, amelyik a négy évvel ezelőtti, "hazai" rendezésű, ám legtöbbjüknek csalódást hozó tornára is kivívták a részvételt a selejtezőkön, nevezetesen Algéria, Elefántcsontpart, Ghána, Kamerun és Nigéria. 1986 óta minden világbajnokságon jutott be afrikai csapat a nyolcaddöntőbe, eljátszhatunk azzal a gondolattal is, hogy vajon sikerül-e ez idén is, és ha igen, vajon melyik csapatnak mennyi esélye van most erre?

Afrikai VB-történet II.

Rohamosan közeleg a brazíliai labdarúgó világbajnokság, így itt az ideje, hogy az afrikai futballal foglalkozó blog is lassan ráhangolódjon a nagy eseményre. A három részesre tervezett beharangozó első két darabja a kontinens eddigi vb-szereplésével foglalkozik majd, míg az utolsóban az idei tornára kijutott válogatottak felkészülésével és esélyeivel.

Ahogy az afrikai labdarúgás VB-történetével foglalkozó első bejegyzésben már láthattuk, a kontinens 1934-ben induló világbajnoki szereplései során kezdetben egy szinte folyamatos fejlődési ütem figyelhető meg, leginkább az 1970-es első pontszerzéstől, az 1978-as első győzelmen, az 1982-es remeklésen, és az 1986-os első nyolcaddöntőn át egészen Kamerun 1990-es negyeddöntőjéig. Ezen a határon azonban azóta sem sikerült továbblépni, az 1994-ben meggyőző játékkal rajtoló Nigéria elbukott már a tizenhat között, így az egyenes ívű fejlődés megakadt. Noha 1986 óta minden egyes tornán továbbjut egy afrikai csapat a csoportjából, a negyeddöntőig összesen csak háromszor sikerült eljutni, onnan az elődöntőbe pedig egysezr sem, az igazi nagy áttörés pedig a legutóbbi, "hazai" rendezésű VB-n is elmaradt. Nézzük azonban most át részletesebben, mi történt a mezőny 1998-as 32 csapatosra bővítése óta, vagyis azokon a világbajnokságokon, melyeken már 5 csapat kvalifikálhatta magát a fekete kontinensről.

Afrikai VB-történet I.

Rohamosan közeleg a brazíliai labdarúgó világbajnokság, így itt az ideje, hogy az afrikai futballal foglalkozó blog is lassan ráhangolódjon a nagy eseményre. A három részesre tervezett beharangozó első két darabja a kontinens eddigi vb-szereplésével foglalkozik majd, míg az utolsóban az idei tornára kijutott válogatottak felkészülésével és esélyeivel.

A (főként angol) sportmédiumok "kifinomult" cinizmusának közkedvelt céltáblája Pelé azon kijelentése, mely szerint egy afrikai csapat 2000 előtt labdarúgó világbajnokságot nyer. Ha azonban számításba vesszük, hogy mindezt a "fekete gyöngyszem" 1977-ben (!) nyilatkozta, amikor afrikai csapat még győzelmet sem szerzett a VB-ken és végigtekintjük, mi történt azóta a fekete kontinens futballjában, akkor ez már nem is illeszthető annyira "kínos" jóslatainak sorába. A felnőtt szinten való nagy áttörés ugyan 2010-ben is elmaradt, sőt, a csalódást keltő dél-afrikai rendezésű torna hosszú időkre visszamenőleg a leggyengébb szereplést hozta a FIFA által számon tartott interkontinentális mérkőzéseken való szereplést illetően, mely meghatározza a konföderációk erősorrendjét és koefficiensét. Ráadásul Ghána Uruguay elleni drámai búcsúja azt is jelentette, hogy továbbra sem sikerült még a négy közé kerülés egyetlen afrikai válogatottnak sem. A fejlődés azonban Pelé kijelentése óta elvitathatatlan, hiszen az első döntetlen, majd az első győzelem után 1986-ban a csoportkörből való továbbjutás sem lehetetlen többé, sőt azóta minden tornán továbbjut legalább egy a fekete kontinensről érkező gárda a csoportjából. De nézzük is át részletesebben, milyen utat tett meg a labdarúgó világbajnokságokon az afrikai labdarúgás, mégpedig az első részben a mezőny 32 csapatosra bővítése előtti időszakban.

Drámai csaták a vb selejtezők rájátszásában

Az afrikai zónában a hétvégén megkezdődtek a 2014-es brazíliai világbajnokságra vezető úton az utolsó akadályt jelentő rájátszás összecsapásai, melyben a korábbi tíz csoportgyőztest sorsolták öt párba. A tét nagyságához méltóan mind a szombati, mind a vasárnapi két-két meccs is meglehetősen izgalmas és drámai küzdelmet hozott, miközben a legnagyobb derbinek számító Ghána-Egyiptom találkozóra kedden kerül sor, magyar idő szerint 18 órai kezdettel. A visszavágókat november közepén rendezik majd, ahol végleg eldől, hogy mely öt válogatott képviselheti a kontinenst a huszadik labdarúgó világbajnokságon.

(Összefoglalók az eredményekre kattintva elérhetőek)

Kisorsolták az afrikai VB-selejtezők rájátszásának párosítását

Hétfőn délben, az Afrikai Labdarúgó Szövetség (Confederation of African Football - CAF) kairói székházában kisorsolták a 2014-es világbajnokság afrikai selejtezőinek utolsó erőpróbáját jelentő rájátszás párosítását. A korábban megvívott csoportmérkőzések tíz győztesét a FIFA legújabb világranglistája alapján két kalapba osztották, a kiemeltek Elefántcsontpart, Ghána, Algéria, Nigéria és Tunézia lettek, míg hozzájuk sorsolták a további öt csoportelsőt: Egyiptom, Burkina Faso, Kamerun, Szenegál és Etiópia személyében. Az első mérkőzéseket október 11. és 15. között rendezik, majd a visszavágókat november 15. és 19. között. Az öt párharc győztese vehet majd részt a jövő évi brazíliai vb-n.